Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 369 Ugyanakkor azonban az is kétségtelen, hogy számos újabb — bár korántsem minden esetben kiterjedt — régészeti kutatás mutatott ki faépítményekkel jellemezhető építési periódust jelentősebb magaslatokon épített, leletanyaguk szerint 13. századi magánváraink esetében is. így Zagyvafő 13. század második felére helyezett kőtornyát kezdetben valószínűleg csak egy egysoros palánk övezhette (3. kép),102 s minden bizonnyal hasonló védővonallal rendelkezett az ovális alaprajzú várfal megépítése előtt a már a 14. században felhagyott sámsonházai Fejérkő,103 valamint a Zagyvafőhöz hasonlóan később továbbépített Cserépvár is. (4. kép)104 Tagadhatatlan tehát, hogy volt egy bizonyos fejlődés, azaz a faszerkezetnél, jelen esetben a palánknál szilárdabb, tartósabb erődítésnek tarthatták a kőfalat, de mindebből korántsem vázolható fel (még?) egy szilárd kronológiai vonal. Hangsúlyoznom kell, hogy a felsorolt példák — melyek közül Fejérkő már csak locus castri megnevezéssel tűnik fel a késő középkori oklevelekben,105 de a másik kettőről sem ismert Árpád-kori említés — ugyanakkor a 13. századi magánvárak funkcióját tekintve is nagy jelentőséggel bírnak. Jelzik, hogy a formájukat, alapterületüket, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve egyaránt hasonló erődítések — így tehát az eddig a terepen felfedezett, oklevelekben nem említett objektumok egy része is — elvileg akkor is besorolhatóak ugyanazon földesúri erődítménytípusba, ha nem rendelkeztek kőből épített védőfalakkal.106 Nehezen bizonyítható ugyanis — bár tény, hogy egyértelműen nem is cáfolható — miszerint akár Zagyvafő vagy Cserépvár azáltal vált volna castrummá, hogy kőfal váltotta volna fel palánkerődítését. Hasonlóképp, netán az írott forrásokban ugyancsak nem szereplő Márianosztra-Bibervár is csak attól kezdve számított volna várnak, hogy korábbi négyzetes tornyát a hegyplató egy részét övező fallal egybeépített köpennyel vették volna körbe (5. kép).107 Az a tény ugyanakkor, hogy olyan egyszerű, csupán egyetlen (kő)toronyépítmény alkotta erősségeket, mint Mátraszőlős-Kisvár,108 vagy a kőből emelt védővo-102 Bodnár Katalin - Cabello, Juan - Simon Zoltán-. A zagyvafői vár kutatása. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. (Művészettörténet-Műemlékvédelem) Szerk. Lővei Pál. Bp. 1993. 85-113. 103 Rácz Miklós: A sámsonházai Fejérkő régészeti kutatása. In: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát.” i. m. 237-246. Itt a legkorábbi erősség egyéb részleteit, így feltételezhető belső épületét még nem ismerjük. 104 Szörényi G.A.: Cserépvár i. m., ahol az újkorban kőbányászással elpusztították a legkorábbi vármagot, így annak jellegét itt sem ismerjük. 105 Simon Z.: A várak szerepének változása i. m. 108. - A fogalom értelmezése nem volt egyértelmű a szakirodalomban, míg Fügedi Erik nem azonosította egyértelműen egy felhagyott várral - Fügedi E.: Castle and society i. m. 32-35., s korábban Miklós Zsuzsa is bizonytalankodni látszott - Miklós Zs.-. A Gödöllői dombvidék i. m. 66-68. Legtöbbször már általánosságban egy elhagyott/elpusztult erősséget értenek alatta. Engel P. \ Töprengések i. m. 13. esetlegesnek véli okleveles feltűnését. Ugyanakkor Horváth R.: Várak és uraik i. m. 102-103. felhívja a fegyelmet a fogalom használatával kapcsolatos esetleges jogi szempontokra. 106 Ezt az álláspontot képviseli már különösebb indoklás nélkül Szörényi G. \ Gondolatok i. m. 55-56. 107 Miklós Zs.-. Ásatás Márianosztra-Biberváron i. m., Miklós Zs.: Falvak, várak, kolostorok a Dél-Börzsönyben. (Váci Könyvek 8.) Vác 1997. 14. 108 Simon Zoltán: A mátraszőlősi „Kisvár”. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989 i. m. 208. Ugyanakkor elvileg felvethető, hogy az objektum nem az 1290. évi oklevélben szereplő Sző
