Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
370 FELD ISTVÁN nalat szintén nélkülöző Hahót-Buzád/Sárkánysziget,109 illetve (talán) az előbb tárgyalt Gór110 korai erődítményét castrum néven említi 13. századi oklevél, korántsem ez utóbbi értelmezést valószínűsíti, hanem inkább előző megállapításunkat látszik igazolni. Emellett szólna az is, ha Dombóvár-Szigeterdő csupán árokkal övezett, már ugyancsak tárgyalt toronyépítményét (6. kép) biztosan azonosítani lehetne a Kőszegiek 1310-től ismert dombói castrumával - ez azonban mindaddig, amíg a másik dombóvári várban nem kerül sor ásatásra, nem lehetséges.111 De itt kell hangsúlyoznunk azt a fontos, de az utóbbi évek vitái során gyakran figyelmen kívül hagyott tényt is, hogy a nem csupán egyszerű, egykor csak árokkal-palánkkal védett erősségeket találunk az oklevelekben egyetlen alkalommal sem szereplő várak között, hanem az előzőekben tárgyaltak mellett még további „komolyabb”, azaz kőfalas építményeket is. Ezek közé sorolható ugyanis a Miklós Zsuzsa által ásatással vizsgált tolnai Váralja-Várfő (7. kép)112 és a börzsönyi Ipolydamásd-Zuvár,113 s minden bizonnyal a Holl Imre és Parádi Nándor által kutatott Sály-Latorvár is.114 De az utóbbi években megkezdett átfogó vártopográfiai munkák egyre több esetben igazolják feltárás nélkül is kőfalak meglétét. A teljesség igénye nélkül, példaként itt Borsodból a vitatott Bükkzsérc-Füzérkőt, továbbá Cserépfalu-Odorvárat, Kisgyőr-Alsó-Kecskevárat, Szendrőlád-Vártetőt, Uppony-Dedevárat és Földvárat,115 Hevesből Markazt, a mátraderecskei Kanázsvárat és a Párád melletti Marhádvárat,116 Fejérből Isztimér-Csiklingvárat és Kincsesbánya-Vaskaput,117 Tolnából feltételesen Kaposszekcső-Leányvárat említhetjük.118 Ezek pontosabb korát természetesen még nem tudjuk meghatározni, de mivel a késő középkori források sem említik őket, valószínűsíthető korai eredetük. Ki kell emelnünk, hogy számuk korántsem elhanyagolható, különösen, ha figyelembe vesszük Fügedi Erik statisztikájának évtizedekre lebontott egyes tételeit.119 Ugyanakkor szinte biztos, hogy még számos további, a terepen ma „földvárként”,120 azaz csupán árokkal övelős várával, hanem az ugyanott név nélkül említett két castellum egyikével azonosítható: Koppány T: A középkori Magyarország kastélyai i. m. 24., ezt azonban terepbejárási adatok nem támogatják. Az erősséget ugyanakkor 1300-ban is castrum megnevezéssel említi egy , még közöletlen oklevél: DF 244309. - Az adatért Kocsis Andreának tartozók köszönettel. 109 Bár név nélkül, 1. erre legutóbb: Vándor, L.: Archäologische Forschungen i. m. 195. Itt kell említést tennünk Kacsics nembeli Illés fia Péter 1264-ben ugyancsak név nélkül említett nógrádi váráról, melyet ugyan Engel Pál Hollókővel azonosít (Engel P: Magyarország i. m. 328.), a forrás véleményünk szerint azonban inkább a valószinűleg kőfalak nélkül épített Baglyaskőre vonatkoztatható. 110 Dénes J.: Gór i. m., az 1238. évre helyezett oklevél adatai nélkül. Kubinyi A.: Árpád-kori váraink i. m. 293. ugyanakkor keltezetlen forrásként említi. Az ugyancsak faszerkezetű toronnyal/védővonallal épített Sorkifalud-Zalak már csak locus castri megnevezéssel tűnik fel 1269-ben: Kiss GA 13. századi i. m. 111 Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 171., 190. 112 Uo. 344-355. 113 Miklós Zsuzsa: Falvak, várak, kolostorok i. m. 12-14. 114 Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld /.: Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 102. 115 uo. 27-29., 30., 64-65., 110-111., 135-137. 116 Nováki Gy. - Baráz Cs. - Dénes J. - Feld I. - Sárközy S Heves i. m. 44-46., 50. 117 Terei Gy. - Nováki Gy. - Mráv Zs. - Feld I. - Sárközy S.: Fejér i. m. 62-63., 67. 118 Miklós Zs.: Tolna i. m. 243-247. 119 L. Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 25-27. 120 A fogalomra 1. Feld /.: Középkori várak és rezidenciák i. m. 496.
