Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
368 FELD ISTVÁN Visszatérve még az erősségek lakóhelyfunkciójára, meg kell állapítanunk, hogy a vázolt forrásadottságok között — illetve a jelenlegi kutatási helyzetben — még továbbra is megválaszolatlan marad az előzőekben már megfogalmazott kérdés, miszerint a sík-, esetleg dombvidéki erősségek alkalmasabbak voltak-e uraik állandó lakhelyeinek, hisz tényleges lakottságuk jellegét ugyanúgy nem tudjuk egyértelműen megítélni, mint a hegycsúcson emelt várakét. Ennek egyik oka az, hogy az előbbiek jobban ki voltak téve a pusztulásnak, s eddigi régészeti kutatásuk sem járt még általánosítható eredményekkel. Ha a Kárpát-medence egész területének meglehetősen eltérő földrajzi viszonyait is figyelembe vesszük, végül nem is különíthetőek még el mindig egyértelműen az „extrém” elhelyezkedésűnek vélt váraktól, s mint láttuk, nem tudjuk azt sem, hogy a már említett, mocsarak, természetes vízfolyások alkotta védelem mennyire befolyásolhatta lakhatóságukat? A zalai Hahót-Alsófakospuszta mocsárral övezett szigeten épített, részlegesen feltárt kis erősségét 1356-ban mindenesetre az 1267 és 1310 közötti forrásokból ismert Hahót nembeli Falkosi Herbord egykori rezidenciájaként említették.98 S ami még talán ennél is fontosabb, eddigi gondolatainkat részben összegezve ki kell emelnünk, hogy nem ismerjük azt a határt (vagyis nem tudjuk meghatározni azt a kritériumrendszert) ami elválasztotta/elválaszthatta ezeket a sok esetben kifejezetten települések mellett (vagy azok közvetlen közelében) emelt, de azoktól többé-kevésbé elkülönülő s az írott forrásokban a hegyi várakhoz hasonlóan megjelenő erősségeket az előzőekben, a tartományurak rezidenciái kapcsán említett domusoktól vagy curiáktól - már amennyiben helyes az a feltevésünk, hogy ez utóbbi fogalmak mögött udvarházakat, azaz a sokszor a falutelepülésekbe integrálódott, erődítetlen (vagy csak gyengén erődített) magánbirtokosi lakóhelyeket kell keresnünk.99 Ami az egyes építmények funkciójával szorosan összefüggő időrendet illeti, ugyan természetesen továbbra sem zárható ki az a feltevés, hogy az egyszerűbb, csupán egyetlen torony- vagy lakóépülettel rendelkező erősségek kezdetben inkább a korán benépesült sík- és dombvidékekre lettek volna jellemzőek, úgy az írott forrásokban feltűnő, mint az azok által nem említett objektumok esetében - de ilyenek később is épülhettek.100 Az azonban — bármennyire logikus is lenne — ugyanúgy nem állítható, hogy a faszerkezetű épületekkel és/ vagy védővonallal emelt építmények eleve, vagy akár csak tendenciájukat tekintve is korábbiak a kőfalas váraknál. így többek között a teljesen feltárt vasi Gór alacsonyabb dombháton emelt, különösen kisméretű erőssége sem tekinthető csupán építőanyaga alapján kifejezetten korai magánvárnak - egykori palánkfalának egyedülálló „saroktornyocskái” sokkal inkább utalnak egy jelentős előzményekkel rendelkező (fa) építőhagyomány meglétére. (2. kép)101 98 Vándor, L. \ Archäologische Forschungen i. m. 202., ugyanakkor az előkerült Árpád-kori leletanyag viszonylag kis mennyiségű volt, bár ez erősségben csak kisebb szondázó feltárásra nyüt lehetőség. 99 L. ehhez Miklós Zsuzsa említett csoportosítását: Miklós Zs.\ Tolna megye i. m. 431. 100 Feld /.: A 13. századi i. m. 12. 101 Az erősségtől alig 150 m-re található a középkori eredetű (plébánia)templom: Dénes J. : Gór i. m., az alaprajz: 45.
