Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Pósán László: Vízszabályozás, mocsárlecsapolás és árvízvédelem a középkori Poroszországban II/335
Pósán László VÍZSZABÁLYOZÁS, MOCSÁRLECSAPOLÁS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM A KÖZÉPKORI POROSZORSZÁGBAN A középkori Poroszország (a mai Eszak-Lengyelország és a Kalinyingrád tágabb térségét jelentő orosz területek) a Hollandiától Litvániáig húzódó nagy Német-lengyel síksághoz, a különböző vizek (folyók, patakok, tavak), tocsogók, mocsarak, ingoványok, lápok, savanyú szénát adó vizenyős rétek és kiterjedt erdők végeláthatatlan világához tartozott. Az alacsony fekvésű, vízfolyások és állóvizek sokaságával borított porosz területeken az átlagosnál, azaz az évi 600-700 milliméternél kicsivel is több csapadék a korai és virágzó középkorban, a Német Lovagrend által szervezett 14. századi nagyarányú betelepítések előtt, azonnal súlyos ár- és belvíz problémákat okozott.1 A síkvidéken lelassult folyóvizek a nagy hordalék lerakódás következtében gyakran megváltoztatták medrüket és folyásirányukat. A fősodrás akár egyik évről a másikra új mederbe terelődhetett.2 A Visztula mai deltavidékén a középkorban még sokkal nagyobb területet borított víz, és a hajózás szempontjából fontosabb folyóágak nem közvetlenül a Balti-tengerbe ömlöttek, hanem a nyílt tengertől hosszú dűnével elzárt Visztula-öbölbe (Frisches Haff). A középkor fő közlekedési útvonala az Elbingi-Visztulának nevezett folyóág volt.3 Ott, ahol ez a folyóág a Visztulaöbölbe torkollott, alapította meg a Német Lovagrend már 1237-ben Elbing (Elbl^g) városát,4 mely a későbbiekben igen fontos tengeri kikötő lett a lovagrendi államban, és a 13. században ez volt Poroszország politikai és közigazgatási központja is.5 Danzig (Gdansk) felé viszonylag kevés víz folyt, ám a Visztu1 Wolfgang Kuls: Grundzüge der Landesnatur Ost- und Westpreußens. In: Ostdeutsche Gesehichts- und Kulturlandschaften. Teil II: Ost- und Westpreußen. Hg. Hans Rothe. (Studien zum Deutschtum im Osten 19/11.) Köln - Wien 1987. 18-21.; Marie-Luise Heckmann: Zwischen Weichseldelta, Großer Wildnis und Rigaischen Meerbusen. Ökologische Voraussetzungen für die Landnahme im spätmittelalterlichen Baltikum. In: Von Nowgorod bis London. Studien zur Handel, Wirtschaft und Gesellschaft im mittelalterlichen Europa. Festschrift für Stuart Jenks zum 60. Geburtstag. (Nova Mediaevalia. Quellen und Studien zum europäischen Mittelalter 4) Göttingen 2008. 263. 2 Norbert Ohler: Reisen zu Wasser und zu Lande. In: Lebedinges Mittelalter. Hg. Brigitte Hellmann. München 1995. 214. 3 Bernhard Jähnig: Erwerbspolitik und Wirtschaftsweise des Deutschen Ordens am Beispiel der Häuser Beuggen (Elsaß-Burgund) und Elbing (Preußen). In: Erwerbspolitik und Wirtschaftsweise mittelalterlicher Orden und Klöster. Hg. Kaspar Elm. (Berliner Historische Studienl7) Berlin 1992. 140. 4 Preußisches Urkundenbuch. Bde. I,1-VI,2. Hgg. Rudolf Philippi, Carl Peter Woelky, August Seraphin, Max Hein, Erich Maschke, Hans Koeppen, Klaus Conrad. Königsberg - Marburg 1882- 2000. (a továbbiakban: PUB) 1,1. Nr. 181. 5 Edward Carsten: Geschichte der Hansestadt Elbing. Elbing 1937. 15-16.; Thomas Lewerem: Die Großentwicklung der Kleinstädte in Ost- und Westpreußen bis zum Ende des 18. Jahrhunderts.
