Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
308 CSÁKÓ JUDIT Érdemes azonban végigtekintenünk Grzesik azon érvein, amelyek alapján a szöveget a 13. század első feléből származónak ítéli: a) A krónika egyik utolsó információjának értelmében Szent László Msztyiszláv (1219-1227) halicsi fejedelem leányával lépett házasságra: „Ezt a fiút [Lászlót] pedig Oroszország fejedelme, Mistizlaus, Halics városából, fogadott fiává fogadta, s azért, mert egyetlen leánya volt és nem fia, leányával együtt Halics országát örökös birtoklásra átadta neki és ezt esküvel is megerősítette. Miután László menyegzője ilyen módon, miként Isten elrendelte, végbement, atyja, Béla király ágynak esett és meghalt. [...] Maradt pedig László fejedelem Halicsban, a fivére pedig, Salamon Szlavóniát uralta.”78 A forrás itt egy 1221. évi eseményt vetítene vissza a múltba: ekkor született ugyanis döntés arról, hogy II. András király András nevű fia frigyre lép Msztyiszláv lányával. Az 1221. esztendő (vagy talán inkább a házasságkötés éve: 1227) lehet tehát a datálás terminus post quemje. Grzesik azt is megjegyzi, hogy a halicsi magyar jelenlétnek a lengyelekkel szemben történő igazolását a javasolt keletkezési időnél később aligha tartotta volna szükségesnek a történetíró: Halics a 13. század második felében már nem állt a magyar külpolitika érdeklődésének homlokterében. A magyar érdekek előtérbe helyezése a hazai keletkezés hipotézisét látszik alátámasztani.79 b) A datálás terminus ante quemje Grzesik vélekedésének megfelelően az 1266. év: az ekkora már biztosan elkészült ún. nagyobbik Szent Szaniszló-legendában mutatható ki először lengyel földön a krónika ismerete. A dominikánus Vincentius Kielcensis (Kielce-i Vince) a Vita maior sancti Stanislaiban a Magyar-lengyel Krónika alapján adja elő István koronakérésének történetét. A két szöveg filológiai kapcsolatára utal, hogy a lengyel szentéletrajz — a dolgozatunk tárgyát képező kútfőhöz hasonlóan — Leót nevezi meg az ezredév pápájaként.80 c) A kútfőben a déli területek hangsúlyos szerepeltetését, illetve a lengyel és a magyar história — mesés színezetbe öltöztetett — összefüggéseit is jól magyarázhatja az az elmélet, miszerint a mű a lengyel hercegnővel Kalán 1192 és 1218 között töltötte be a pécsi püspöki méltóságot: Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Bp. 2011. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 11.) 94. A horvát-dalmát kormányzói méltóságot is viselő püspökkel kapcsolatban 1. még: Szeberényi Gábor: „Kalán, Isten kegyelméből palliumos pécsi püspök, egész Dalmácia és Horvátország kormányzója”. Újabb szempont a horvát-magyar perszonálunió 12. századi történetének kérdéséhez. In: Tanulmányok Pécs történetéből 10-11-12. Az Előadások Pécs történetéből ’98, ’99 és 2000. c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Varga Lajos - Vonyó József. Pécs 2002. 231-233. 78 A lengyel-magyar vegyes krónika i. m. 242. 79 Grzesik, R.: Legitimierungsfunktion i. m. 148-149.; Uő.: Krónika wqgiersko-polska i. m. 210. A II. András-kori eseménynek a krónikában való megjelenítésével kapcsolatban 1. még: Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. I. 382. András herceg házassága mint terminus post quem megjelenik már a téma francia nyelvű szakirodaimában is: David, P.: La prétendue chronique i. m. 48. 80 Grzesik, R.: Krónika w^giersko-polska i. m. 98-102., 210. Stanislava Kuzmová: Preaching Saint Stanislaus. Medieval sermons on Saint Stanislaus of Cracow and their role in the construction of his image and cult. Doctoral thesis. 2010. Online dokumentum:http://www.etd.ceu.hu/2011/mphkus 01.pdf (Letöltés ideje: 2012. november 14.) 23-34. (A koronakérés motívumával kapcsolatban 1. 33.)
