Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Csákó Judit: A magyar-lengyel krónika és a hazai elbeszélő hagyomány II/287
A MAGYAR-LENGYEL KRÓNIKA ÉS A HAZAI ELBESZÉLŐ HAGYOMÁNY 289 13. század első felében lejegyzett változata.10 Dolgozatunkban annak problematikáját kívánjuk részletesebben is megvizsgálni, szolgálhat-e további adalékokkal egy, a mesés elemeket sem nélkülöző és a magyar históriáról igencsak torz képet festő krónikásszöveg saját korának ránk nem hagyományozódott történeti tradíciójáról, ezen belül pedig gestaszerkesztményünk II. András-kori redakciós fázisáról. A 14—15. századi lengyel kódexekben egy terjedelmesebb és egy rövidebb szövegváltozatban is ránk maradt Chronicon Hungarico-Polonicumnak — ahogyan arra már utaltunk is — a magyar szakirodalom meglehetősen kevés figyelmet szentelt. Bár a krónikakutatásban említés szintjén nem egy alkalommal felbukkant a zavaros adatokat tartalmazó kútfő, azzal — Hóman Bálint filológiai párhuzamokra is kitérő rövid ismertetésétől11 vagy Deér Józsefnek a szöveg 1938. évi kiadásához fűzött bevezető tanulmányától12 eltekintve — mindössze Karácsonyi Béla foglalkozott részletesebben.13 A szegedi filológus doktori értekezésében elkészítette a hagiográfiai és a krónikairodalom határán elhelyezkedő elbeszélésnek azt az editióját, amely — a Scriptores rerum Hungaricarumnak a Zamoyski-kódexben fennmaradt kéziratát alapul vevő kiadásával14 ellentétben — valamennyi lengyel területen fellelhető manuscriptumára támaszkodik. A korábbi — nem csupán a magyarországi — editió kát hiányosságaikkal együtt számba vevő és a négy lengyel kódex szövegvariánsainak sztemmatikai viszonyát bemutató Karácsonyi az elbeszélő forrás minuciózus elemzését — bár eredetileg ezt is célul tűzte ki — nem végezte el.15 Az SRH reprint kiadásához készült függelékben Veszprémy László nyújtott áttekintő képet az elbeszélő forrásról és annak irodalmáról,16 és szólt a kútfőről a középkori magyar történetírás vázlatát adó Kristó Gyula is.17 2004-ben Tóth Péter magyar nyelvű fordításában jelent meg a Magyar-lengyel Krónika: a miskolci történész rövid bevezető írásában érintette nem csupán a szakirodalomban korábban napvilágot látott eredményeket, de a medievisztika előtt álló további feladatokat is.18 Legújabban Bagi Dániel szentelt figyelmet egy, a Magyar-lengyel Krónikával kapcsolatban felmerülő részkérdésnek: a kútfő Szlavónia-fogalmának.19 10 Kristó Gyula: Egy 1235 körüli Gesta Ungarorum körvonalairól (Riccardus és Albericus tanúsága). In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János - Székely György. Bp. 1974. (Memoria Saeculorum Hungáriáé 1.) 229-238. 11 Hóman Bálint-. A Szent László-kori i. m. 37-42. 12 Deér, I.: Praefatio i. m. 13 Karácsonyi Béla: Tanulmányok a magyar-lengyel krónikáról. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica. XVI. Szeged 1964. 3-63. 14 ChHP (ed. Deér). Az editió jegyzetben közli a Czartoryski-kódexben olvasható lectio variá kát is, ám további manuscriptumokat nem ismer. 15 Karácsonyi B.: Tanulmányok i. m.; ChHP (ed. Karácsonyi) 16 Szávák Kornél - Veszprémy László: Krónikák, legendák, intelmek. Utószó. In: SRH II. 766- 768. (A vonatkozó rész Veszprémy László munkája.) 17 Kristó Gy.: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Bp. 2002. (A történettudomány kézikönyve) 57-58. 18 A lengyel-magyar vegyes krónika i. m. Érinti Tóth Péter az elbeszélő forrást egy másik, a lengyel kútfők magyar vonatkozásait taglaló tanulmányában is: US.: Lengyel-magyar kapcsolatok a 11. század végéig a középkori hagyományban. Limes 20. (2007: 1.) 7., 9-11. 19 Bagi Dániel: Sclavonia a Magyar-lengyel krónikában. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel - Fedeles Tamás - Kiss Gergely. Pécs 2012. 45-58.
