Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Wencz Balázs: Ilko-Sacha Kowalczuk: Stasi konkret. Überwachung und Repression in der DDR - Konkrét stasi. Megfigyelés és elnyomás az NDK-ban. Verlag C. H. Beck, München 2013. 427 o. [ismertetés] I/265
TÖRTÉNETI IRODALOM 265 folyamata nem szakadt meg. így fejezte ezt ki: „A nehézségek és problémák ellenére a Fehér Lajos nevével fémjelezhető agrárpolitika a 70-es évek második felében és a 80-as években is tovább élt. Bíráltak bennünket sok mindenért, de az idő kerekét nem lehetett visszafelé forgatni. Néhány téeszelnök börtönbe került, kissé csökkentek a felvásárlási árak, de alapvető változtatások nem történtek. A magyar mezőgazdaság regenerálódása folytatódott, és ennek legfőbb patrónusa maga Kádár volt. Bármit gondolt is Fehér, az Öreg nem jószántából, hanem kényszerből vált meg a reformerektől, és csak az alkalomra várt, hogy a moszkovita dogmatisták között szétcsaphasson. [...] 1978-ban aztán Kádár nemcsak KB-titkári posztjától fosztotta meg /Biszku Bélát/, hanem az egyszerű KB-tagságtól is.” (114.) Kádárnak az agrárpolitika formálódásában betöltött szerepét így összegezte Szabó István: „A mezőgazdasághoz Kádár valójában nem értett. Azt azonban látta, hogy az 1950-es évektől eltérően kenyérből, húsból, tejből és gyümölcsből egyaránt elegendő mennyiség állt rendelkezésre, sőt kemény valutáért exportálni is tudtunk. [...] az 1970-es évektől feleslegeink jelentős részét Nyugaton és a harmadik világban értékesítettük. Ez is tetszett neki, mert így szabadabbnak érezhette magát. És mindezt viszonylag kis ráfordítással értük el. A háztáji gazdaságokba például semmit sem kellett beruházni. Az ipar esetében azonban más volt a helyzet. [...] Úgyhogy Kádár mellét dagasztotta a büszkeség, ha nyugati vendégeit a magyar mezőgazdaság fellegváraiban kísérgethette, és sikereiről beszélhetett. Valahogy az volt a benyomásom, hogy a nagybetűs eszmében, amelynek fiatalon a szolgálatába állt, az 1960-as évek elejétől már nem hitt. Kifelé mondta azt az ideológiai dumát, amit elvártak tőle, a valóságban pedig csinálta azt, amit az ország érdekében csinálhatott. [...] Hivatalosan építettük a szocializmust, a gyakorlatban pedig egyre nagyobb teret engedtünk a piacnak, a magánérdekeknek és a magánkezdeményezéseknek. E téren és az agrárérdekek védelmében sokszor elmentünk a falig, és olykor a zsarolás eszközétől sem riadtunk vissza. Mindezt azonban nem azzal a céllal tettük, hogy a rendszert megdöntsük, hanem azzal, hogy megjavítsuk.” (114.) A megértésre és nem ítélkezésre törekvő történész érdeme, hogy a pártállami rendszer legsikeresebb parasztemberét, magas pozíciókhoz jutott lobbistáját úgy tudta megszólaltatni, hogy nemcsak a sikerekről, hanem a kudarcokról is nyíltan vallott. Ez a sajátos beszélgetős könyv kötet értékes hozzájárulása a közelmúlt megismeréséhez, s remélhetőleg elősegíti a fekete-fehér megítélésektől való elmozdulást. Legalább a szakmai körökben... Varga Zsuzsanna Ilko-Sascha Kowalczuk STASI KONKRET Überwachung und Repression in der DDR. Verlag C. H. Beck, München 2013. 427 o. KONKRÉT STASI Megfigyelés és elnyomás az NDK-ban A recenzió tárgyát képező kötet a keletnémet állambiztonsági szolgálat — közismert nevén a Stasi — történetének a legújabb kutatási eredményeken alapuló monografikus feldolgozását tűzte ki céljául. A könyv szerzője, Ilko-Sascha Kowalczuk több éve a BStU (Der Bundesbeauftrage für die Unterlagen des Staatsicherheitdienstes der ehemaligen Deutsche Demokratischen Republik) Stasi-Unterlagen-Behörde kutatási osztályának projekvezetője, számos tanulmány és önálló kötet szerzője. Az imponáló terjedelmű kötet logikus felépítésű: az előszót követő hat fejezetből áll, melyek még további alfejezetekre tagolódnak. Az első fejezet a „Titkosrendőrség és kommunizmus” címet kapta. A második világháború befejezését követően Németország területét a szövetségesek megszállási övezetekre osztották. A Vörös Hadsereg által megszállt területeken a társadalmi és a gazdasági élet radikális átalakítására került sor, mely a szovjet típusú rendszer kiépítését eredményezte. A diktatúrához vezető út első lépéseként a szovjet katonai igazgatás (SMAD) felügyelete és hathatós segítsége mellett vezető pozíciót biztosítottak Németország Kommunista Pártja (KPD), majd — a Németország Szociáldemokrata Pártjával (SPD) való 1946. április 21-22-én egyesülés után — Németország Szocialista Egységpártja (NSZEP) részére. Ezzel egyidejűleg el
