Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Sági György: Fr. Kálmán Peregrin OFM: Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából, 1956-1957. Szent István Társulat-Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet. Bp. 2011. 695 o. I/250
bilitásra - legalábbis azt, hogy a társadalom egyes csoportjai nagyobb mobilizációról álmodoztak, és ezért lehetett a gyors felemelkedést ígérő nyilaskeresztes propaganda pozitív „hívószó” nekik. A mobilizációs tézist megerősítik Mark Pittaway kutatásai. Díjnyertes könyvében (The Workers’ State) úgy érvel, hogy a háború utáni Magyarországon — ellentétben Ausztriával — volt bázisa a szélsőbaloldalnak, nem utolsósorban azért, mert nagyobb egyenlőséget és gyorsabb felemelkedést (vagy egyáltalán felemelkedést) ígért azoknak, akik a Horthy-korszakban legfeljebb egy ínséges szegényparaszti létre számíthattak. Éppen ezért lehetséges, hogy nemcsak a zsidónem-zsidó kollektív emlékezet kettős; van egy másfajta felosztás is, ami éppen a fenti osztályellentét mentén osztja meg a magyar társadalmat. A kötet erre nézve is szolgáltat statisztikai bizonyítékot: a magasabb státuszúak a népbíróságokon is jobban remélhették a felmentést - vagyis hiába szorgalmazta a kommunista rezsim az elitcserét, az előítéletek és a magasabb státuszúak pozitív megkülönböztetése a háború után is megmaradtak, továbbéltek. A társadalmi nemek tekintetében is hoznak a szerzők újdonságokat. Itt említem meg Pető Andrea Bolyai-díjas könyvét (Napasszonyok és holdkisasszonyok), ahol a szerző arra a látszólagos paradoxonra keresi a választ, hogyan lehetséges a konzervatív női politizálás - hiszen a politika „hagyományosan” a férfiak territóriuma. Ugyanígy, a kötet kitér arra, hogy a vádlottak között feltűnően sok a nő - akik általában akkor kapnak enyhébb büntetést, ha hajlandóak arra, hogy eljátsszák a hagyományos női szerepeket. Ezt a tézist Pető Andrea kvalitatív kutatásai is megerősítik (Pető 2012). Feltűnő, hogy a bírák közti nőket nagy arányban az Országos Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt delegálja - miközben legkisebb arányban a Független Kisgazdapárt, ami a párt „férfias” előítéleteit és jellegét is kifejezheti. A kötet sok mindenben hozzájárul a szembenézéshez, fogadtatása várhatóan mutatja, hogy a magyar társadalom mennyire áll készen erre a folyamatra. A Krausz Tamás és Varga Éva Mária szerkesztésében megjelent kötet (A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban) vegyes fogadtatása mindenesetre arra vall, hogy e tekintetben hosszú még az út, és sokan ma is folytatják a sérelmi politikát. Összességében a kötet statisztikailag „rendbe rakja” a népbíróságok működésének sokat vitatott kérdését; következtései — éppen a szigorú módszertan eredményeképpen — nem megkerülhetők a témával foglalkozók számára, akik az oknyomozó történetírás módszerével közelítik meg a kérdést, és nem a sérelmi narratívákat kívánják reprodukálni, Az egészében véve informatív és tudományosan magas színvonalú kötettel kapcsolatban csak két kritikát említenék. Az egyiket a szerzők maguk is írják: szükséges, hogy kvalitatív kutatások egészítsék ki a képet (amelyeket Pető Andrea maga is folytat!). Itt mindenestre megjegyzem, hogy minden ilyen irányú kutatást folytató szerzőnek nagy segítséget jelent A politikai igazságszolgáltatás kitűnő kvantitatív elemzése, hogy segítse az indulást és az általános tájékozódást. A másik megjegyzés az összehasonlításra vonatkozik. Hasznos lett volna beiktatni egy kelet-európai kitekintő fejezetet a népbíróságok működéséről. A de-fasizálást ugyanis nem Sztálin kényszerítette rá a magyarokra; erre nemzetközi szerződések voltak. Egy ilyen kitekintés a kelet-európai államszocialista rendszerek kiépüléséről való gondolkodást is tisztábbá teheti. Bartha Eszter 250 TÖRTÉNETI IRODALOM Fr. Kálmán Peregrin OFM DOKUMENTUMOK GRŐSZ JÓZSEF KALOCSAI ÉRSEK HAGYATÉKÁBÓL 1956-1957 Szent István Társulat-Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet. Bp. 2011. 695 o. A Magyar Katolikus Egyház, azon belül pedig a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye 2011-ben emlékezett meg Grősz József néhai kalocsai érsek pappá szentelésének századik, letartóztatásának hatvanadik, szabadulásának ötvenötödik, valamint halálának ötvenedik évfordulójáról. (Az ismertetés az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport támogatásával készült el.) Az emlékév keretében jelent meg a Szent István Társulat és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet közös kiadványaként Fr. Kálmán Peregrin ferences történész három részesre tervezett munkájának első kötete, melyet a szerző, szüleinek ajánlott. Nevezett kötet Grősz József érsek 1956-os szabadulása és a forradalom leverése utáni esztendőből származó, a főpásztor hagyatékában fennmaradt forrásokat vonultatja fel. Fr. Kálmán tervei szerint a jövőben egy-egy to-
