Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Vukman Péter: Négy könyv a Vajdaság történetéből. Arhivski Izvori Titove Jugoslavije 1-4. [ismertetés] I/251
vábbi kötetben fogja feltárni a szakma és az érdeklődők számára az 1958-1959, és az 1960-1961 közötti időszakból származó iratokat. A kötet két nagyobb részből tevődik össze. Egy nagyobb „lélegzetű” bevezető tanulmányból és a forrásközlésből, mely ugyancsak két részre van felosztva, 1956-ra és 1957-re. Ezen belül a felvonultatott források keletkezésük szerinti időrendben követik egymást (az összetartozóak, pl.: válaszlevelek esetében, ezek egymás után szerepelnek). Még a tanulmányt megelőzően Fr. Kálmán beszámol a Grősz-hagyaték általa tanulmányozott anyagának állapotáról, továbbá a még ezen felül Grősz érsekségének eme utolsó időszakából származó források Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban található felosztásáról, illetve, hogy milyen forrásközlési módszereket, jelöléseket, hivatkozásokat, rövidítéseket, stb. alkalmazott a dokumentumközlésekben. Itt megemlíti a ferences kutató, hogy mely szakaszokban érintkeztek kutatásai Balogh Margit és társai munkájával. A dokumentumokat a kutató maga látta el címekkel, praktikussági szempontból. A kötet bevezető tanulmánya, — mint a szerző maga is bevallja —, hosszabb, mint általában egy bevezető tanulmány szokott lenni. Fejezeteken belül alfejezetekre is felosztotta írását. Fr. Kálmán nagy arányban vonultat fel tanulmánya hivatkozásai közt — a kötet dokumentum részében szereplő források és állambiztonsági iratok mellett — visszaemlékezéseket, emlékiratokat, s ezzel eléri, hogy még sokrétűbb legyen az összeálló munka. így, több szemszögből, egy összetettebb — s talán érdekesebb — látásmódot kapunk a korszakról. A forrásszemélyek között vannak egyaránt már elhunytak (pl.: Mindszenty József, Papp Kálmán, Shvoy Lajos, Petróci Sándor) és ma is köztünk élők (pl.: Paskai László OFM, Takács Nándor OCD). írásában a ferences kutató először általánosságban számol be arról, hogy miként viszonyult az Egyházhoz a második világháborút követően szovjet támogatással berendezkedő államhatalom; feleleveníti az egyes püspökökkel történő állami összeütközéseket. Ezt követően tér rá a szerző az 1956-1957-es esztendők történéseinek behatóbb elemzésére. Ezzel kapcsolatban különös tekintettel vizsgálja az érsek szabadulását követő, székvárosába történő visszatérésének körülményeit, illetve a főpásztornak a pártállamhoz való viszonyulását. Itt kiemelten mutatja be a rezsim kudarccal végződő törekvését arra, hogy Grősz érseket hű ügynökei között tudja. Beszámol arról is, hogy ugyan esetenként gyakorlati okokból enged a rendszernek, hogy az Egyház és hívei számára elérjen valamit, de határozottságával így is nagy fejfájást okoz a pártállami vezetésnek azzal, hogy nem úgy vezeti a püspöki kart, mint korábban Czapik Gyula, s így — pl. Beresztóczy Miklós kiküldése az ülésről — nem tudnak olyan befolyással lenni a püspöki kar döntéseire, mint számukra kívánatos lenne. Grősznek a magyar Egyház vezetőjeként megtett lépései közül különösen fontos, a szerző által felvázolt azon döntése, mellyel a Rómától történő szakadás pártállami törekvését kezelni tudta, s ahogyan a kapcsolatot az Apostoli Szentszékkel fenntartotta. Továbbiakban még bemutatja Grősz József és a Magyar Katolikus Egyház forradalomhoz való viszonyulását, reakcióját, illetve, hogy milyen álláspontra helyezkedtek a forradalom után, majd újonnan kiépülő Kádár-rendszer irányában. Fr. Kálmán megállapítást von le a Mindszenty és Grősz személyisége és önmaguk szerepfelfogása tekintetében, azaz, hogy melyikük miként tekintett saját maga szerepére, illetve pozíciójára Magyarország és az Egyház viszonylatában. Fr. Kálmán Peregrin kötete második, dokumentumközlő részét követően korabeli fotókkal — többek között az 1956-1957-es évben a magyar egyházmegyék élén álló főpásztorok sajtófotóival — tette még szemléletesebbé a könyvet. A ferences történész kötete hasznos támpontul szolgálhat a néhai kalocsai érsek munkásságának kutatásában a szakemberek számára, továbbá az érdeklődők is haszonnal forgathatják. Az ’56-os események kutatói részére is szolgálhat a kötet újabb információkkal. A nagy mennyiségű dokumentum közreadása mindenképpen egyszerűbb hozzáférést biztosít a historikusok számára. A kötet precíz összeállítása elővetíti a majdani két folytatás igényességét - annak ellenére, hogy a szerző magával kapcsolatban szerényen megemlíti, hogy nem rendelkezik levéltárosi végzettséggel. Sági György NÉGY KÖNYV A VAJDASÁG TÖRTÉNETÉBŐL ARHIVSKI IZVORI TITOVE JUGOSLAVIJE 1-4. Molnár Tibor: A zentai városparancsnokság válogatott iratai 1944-1945. Odabrani spisi komande grada Senta 1944-1945. Szeged - Zenta, Csongrád Megyei Levéltár - Zentai Történelmi Levéltár, 2011. TÖRTÉNETI IRODALOM 251
