Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Nóvé Béla: L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért. A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013. 336 o. [ismertetés] I/239
a keresztény magyarságot terheli.” (Uo. 50-51. oldal) E vélemény ismeretében válik egyrészt világossá, miért kezelték hangsúlyosan a fajvédők a magyarság fejlődésének elősegítését. De egyúttal az az ellentmondás is, hogy ezt nem csak, sőt nem elsősorban a támogatni szánt elemek szakértelmének gyarapításával, versenyképessé tételével, s ez által tanulásra, cselekvésre, vállalkozásra késztető verseny révén kívánták elérni, hanem a gazdasági és kulturális téren hatékony és ezért sikeres zsidóság korlátozásával. Zsilinszky még 1938-ban. az ún. első zsidótörvény tervezete ellen tiltakozva is indokoltnak tartotta e korlátozást - csak annak akkori nemzetiszocialista/nyilas indíttatását és megoldási módját kritizálta. A kötet végén olvasható Kitekintés röviden jelzi a fajvédelmi gondolat további, részben a második világháború utáni sorsát, átmeneti „eltűnését” a magyar közgondolkodásból a pártállam időszakában, majd újjáéledését a rendszerváltás után. Ez a téma azonban a fejezetben olvashatónál jóval alaposabb, s ez által pontosabb kifejtést — egy önálló tanulmányt — igényelne. Ám annak aktuális, inkább politológiai, mint történeti jellegű elemzéséhez kétségtelenül megkerülhetetlen e könyv anyaga. Gyurgyák ezúttal is az előző könyveiben alkalmazott — más történeti feldolgozásokban ritkán látott — megoldást választotta a kérdés szakirodaimának áttekintésére. A rendkívül gazdag, szinte teljesnek mondható forrásanyagot és szakirodalmat nemcsak felsorolja, hanem egyúttal kritikailag értékeli is. Ezáltal e függelék a bevezetőben olvasható, mélyebben lényegében csak az összefoglaló munkákat értékelő historiográfiai vázlat szerves kiegészítőjévé vált. Másrészt igen hasznos segítséget jelent az olvasónak a témában történő további tájékozódáshoz. Akár Gyurgyák véleményének kontrollja érdekében is. A szöveget a szerzőtől megszokott gördülékeny, világos — okkal mondhatjuk: olvasóbarát — stílus jellemzi. Megjelenési formája pedig a gondos szerkesztőt dicséri. *** Gyurgyák János tudatosan és bevallottan saját ideológiai nézetei alapján, ahogy az előszóban fogalmaz: „...egyfajta Edmunk Burke- és Michael Oakeshott-féle angolszász, szabadelvű konzervatív nézőpont”-ból vizsgálja a kérdést. (7. oldal) Ez azonban nem jelent nála eleve elrendeltetett elfogultságot. Legalább két ok miatt. Egyrészt azért, mert tudatosan törekedett mások véleményének megismerésére, mérlegelésére, és azok elemeit beépítette saját értékeléseibe. Másrészt nem ítélkezni akart, hanem megérteni. Nem eleve elismerni vagy elítélni a fajvédőket és nézeteiket, hanem megérteni, hogy miért reagáltak adott módon a korabeli magyar társadalom aktuális problémáira, — ahogy gyakran fogalmaztak, s amit ma is sokan hangoztatnak — sorskérdéseire. Mint láttuk, más megközelítésből és módszertani szempontból is illetheti kritika a könyv egyes részleteit, összességében azonban alapos, fontos, a korszak történetével, s általában az ideológia- és politikatörténettel foglalkozók számára megkerülhetetlen munka. Olyan mű, mely fontos lépést jelent a magyar történelem egyik, eddig teljességében nem feltárt, ezért is kibeszéletlen kérdésének jobb megismeréséhez. Egyben kiváló alapot nyújt a témával kapcsolatos szakmai vitákhoz. A könyv maga is bizonyíték rá: az, hogy ezek a kívánatos viták lezajlanak-e, s valóban szakmai mederben történik-e mindez, immár nem Gyurgyákon, hanem a potenciális vitapartnereken múlik. TÖRTÉNETI IRODALOM 239 Vonyó József L. Balogh Béni KÜZDELEM ERDÉLYÉRT A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013. 336 o. Küllemében talán szerény, ám annál fontosabb, hiánypótló monográfia jelent meg nemrég az Akadémiai Kiadó gondozásában. Szerzője, L. Balogh Béni, a kiváló erdélyi (közelebbről: temesvári) gyökerű történész, levéltáros — 25 év közel száz tematikus lapszáma után a tavaly megszűnt Limes folyóirat szerkesztője — új könyvével sok éves kutatás nyomán arra vállalkozott, hogy forrásközelből rekonstruálja a magyar-román viszony alakulását a második bécsi döntés s a
