Századok – 2014
FIGYELŐ - Krausz Tamás: Hogyan írná át Ungváry Krisztián a nagy honvédő háború történetét? I/201
FIGYELŐ 225 toznak, sohasem abszolútak; a történetírás, a demográfia, a szociológia, a matematika fejlődésével vagy visszafejlődésével átalakulnak. 3. Nem ismeri az orosz kutatók, történészek, demográfusok, szociológusok egész hadának évtizedes munkásságát tükröző összefoglaló, 384 oldalas kapitális statisztikai kézikönyvet, amely 2010-ben jelent meg.70 Azóta e forráskötet már a nemzetközi tudományban is az „elfogadott”, az „érvényes” adatok gyűjteményének számít. O pedig leragadt egy általam szerkesztett 1992-es kiadványnál, amelynek adatait egyébként félreértelmezte. Ungváry álszakmai okoskodásai kisipari módszerekre épülnek: kizárólag olyan adatokkal áll elő és olyan ellenőrizetlen adatokat konstruál különböző és részben rendkívül zavaros forrásokból, amelyekkel ideológiai céljait meg tudja támogatni. Azt a benyomást kelti recenziójában, mintha az ő számaival relativizálhatók, módosíthatók lennének azok az adatok, amelyek a szovjet lakosság veszteségeit tükrözik. „A veszteségek könyve”, ami a dokumentumkötet alcíme is, tartalmazza azokat a fő adatokat,71 amelyeket Ungváry — az orosz nyelv ismeretének hiánya miatt is — különféle publikációkból próbál összetákolni a szovjet civil emberveszteségről. A legabszurdabb, amikor a recenzens a számsorok közötti szédelgése során a háború kaukázusi kitelepítettjeihez ér, mely kérdéskörben a rendszerváltás óta számos orosz történeti publikáció jelent meg. 0 mégis egy 1976-os német, memoárszerű kiadványra hivatkozik, amelyben még használható lábjegyzetek, a tudományos publikációkban szokásos hivatkozások sincsenek, nemhogy tudományosan komolyan lehetne venni.72 Igaz, az orosz forráskiadványban nem fogja megtalálni, hogy az árulók és kollaboránsok között mennyi volt a halálos áldozatok száma, s azt sem, hogy vajon a veszteségek melyik kategóriájába tartoznak, vagy beletartoznak-e a veszteségekbe egyáltalán. Miként egyelőre azt sem tudjuk pontosan, hogy a szovjet hatóságok hány embert öltek meg a háború elején a börtönökben, s mely kategóriába tartoznak ezek az áldozatok.73 A szóban forgó kiadvány a Szovjetunió teljes emberveszteségét 26,6 millió főre teszi, noha tudjuk, korábban jelentősen nagyobb számokkal dolgozott a történetírás. Az olvasó kedvéért, tájékoztatásául is jelzem, hogy e kiadvány szerint a közvetlenül legyilkolt, kivégzett szovjet békés, civil állampolgárok száma 7 420 379. (Ennek a számnak a közel egyharmada a zsidó nemzetiségű szovjet állampolgárok közül került ki, 70 Velikaja Otyecsesztvennaja bez grifa szekretnosztyi. Knyiga potyer. Novejsee szpravocsnoe izdanyie/ G.F. Krivosejev, V M. Andronnyikov, ED. Burikov, W Gurkin. Moszkva, Vecse 2010. 384. 71 Uo. 42-61. 72 Jürgen Thorwald: Die Illusion. Rotarmisten in Hitlers Heeren. München-Zürich, 1976. A témára lásd: http://scepsis.net/hbrary/id_1237.html (letöltés: 2013. jüL 12.); Bugaj N - Gonov A.: Kavkaz: Narodi v eselonah (20-60-as évek), Inszan, 1998..; Bezugolnij A Ju.- Bugaj, N.F. - Krinko E.F.: Gorci Szvemogo Kavkaza v Velikoj Otyecsesztvennoj vojne 1941-1945: Problemi isztorii, isztoriografii i isztocsnikovegyenyija. Moszkva, Centropoligraf, 2012. Bugaj N: Oni szrazsalisz za Rogyinu. Predsztavityeh represszirovannih narodov nan frontah. VOVJ Novoszibirszk, Novij Hronograf, 2005..; Sztalinszkie deportacii. 1928-1953. Dokumenti. Szosztavityeli: N.L. Pobol, EM. Poljan. Moszkva, Mezsdunarodnij fond Demokratyija-Matyerik. 2005. 73 Az egykori titkos iratok folyamatosan nyílnak meg a kutatók előtt, a lembergi (Ívovi) börtönökben 1941-ben lelőtt személyek listái pár hónapja már a világhálón is elérhetők: http://avr.org.ua/index.php/ROZDILY_RES?idUpCat=347
