Századok – 2014
FIGYELŐ - Krausz Tamás: Hogyan írná át Ungváry Krisztián a nagy honvédő háború történetét? I/201
226 FIGYELŐ amely szám nem tartalmazza a hősi halált halt zsidó vöröskatonák és a komisszár parancs értelmében a helyszínen legyilkolt zsidó hadifoglyok számát.) A németországi kényszermunkára kihurcolt szovjet állampolgárok közül betegség, éhínség, agyondolgoztatás, gyilkosságok következtében meghalt 2 164 313. Az okkupációs rezsim rettenetes feltételei következtében (kiéheztetés, járványos betegségek, az orvosi segítség hiánya stb.) elpusztult 4 100 000 ember, összesen 13 684 692. De ez nem minden. Ugyanis ez a borzalmas, szinte felfoghatatlan szám nem foglalja magába a harci cselekmények során a frontövezetekben lebombázott, éhhalálra ítélt civil lakosságot, mint például a leningrádi blokád alatt meghalt, gyakorlatilag éhen halt 641 000 embert és a tüzérségi tűz következtében meghalt 17 000 további áldozatot és még milliók a városokban, az adminisztratív központokban...74 Hogy a magyar megszálló csapatok hány embert gyilkoltak meg, az valószínűleg sosem lesz pontosan megállapítható. Nemcsak az adatok pontos összeszámlálásának lehetetlensége miatt, hanem azért sem, mert a magyarok (is), ne felejtsük el, összesen több mint 100 ezer katonánkról volt szó a megszálló csapatokban, sok ember elpusztításában nem mindig közvetlenül gyilkosként vettek részt, hanem sokszor őrként vagy kísérőként, letartóztató-vallató hatóságként vagy rabszolgamunkára való „elhajtóként”. De ha nem is fontosak az adatok, azért a hozzáférhető adatokkal kell tudni bánni, ami Ungvárynak kétségtelenül nem erős oldala. Persze mindenkinek joga van és nyilván hasznos az SS adataiból is dolgozni, de nem jó, hogy kritikusunk éppen Csernyigovi területen nem igazodik ki, amelyen ő német adatok alapján „mondja meg” a „végső verdiktet”. Ungváry ugyanis nem tudja — s ezzel sajnos nincsen egyedül —, hogy a Csernyigovi terület 12 járásában a csak magyarok által legyilkolt 38 611 ember nem az egész területet foglalja magában. A Csernyigovi terület ugyanis 22 járásból áll. A meghatározott ismeretek hiányának messzire ható következményei vannak. Ugyanis Ungváry kolléga nem értette meg, hogy a 103 614 békés állampolgár likvidálása, amely az egész Csernyigovi területre, annak mind a 22 járására vonatkozott - a németek és magyarok közös bűncselekményeként értelmeződik a forrásokban és az előszóban egyaránt. Éppen így az e területen említett 24 164 hadifogoly lelövése is közös, magyar-német bűncselekmény. Ugyancsak a németekkel közös bűncselekményként értékelhető a Bresztben, a Breszti területen legyilkolt 40 000 békés állampolgár, 3000 hadifogoly, Kobrinban a Breszti területen 6900 békés ember legyilkolása valamint a Szúrni területen található Szeregyina Buda városában legyilkolt 2 334 békés állampolgár és 600 hadifogoly legyilkolása a magyarok számláján is megjelenik. Ennyi egyelőre a megállapítható számadat, vagyis összesen több mint 180 000 ember legyilkolása. De ez az adat persze csak töredék, az áldozatoknak csak egy része. Ugyanis a magyar megszálló csapatok gyilkosságai számításaink szerint 19 területre terjedtek ki, közöttük olyanokra, mint a Voronyezsi terület, ahol az elpusztított civil állampolgárok számát alighanem inkább tízezrekben, mint ezrekben kell számolni, de a Harkovi, a Zsitomiri, a Vinnyicai, a Brjanszki területeken és a Belorusz SZSZK további számos területén is rendkívül sok tömeg74 Velikaja Otyecsesztvennaja bez grifa szekretnosztyi... 2010. 48-49.
