Századok – 2014
FIGYELŐ - Krausz Tamás: Hogyan írná át Ungváry Krisztián a nagy honvédő háború történetét? I/201
FIGYELŐ 219 alig egy hónappal később egyértelmű parancsba adta a Wehrmacht számára a terror további kiterjesztését. 1941. július 23-án Keitel Hitler előző napi parancsára hivatkozva semmiféle törvény által nem korlátozott terrorra utasította a Wehrmacht parancsnokait: „Tekintettel a keleten megszállt területek óriási méretére, a biztonság megszilárdítására rendelkezésre álló erők csak akkor lehetnek elegendőek, ha mindenfajta ellenállást nem a bűnösök elleni törvényes eljárással büntetünk, hanem a megszálló erők olyan terrort terjesztenek el, amely önmagában is elegendő arra, hogy a népesség körében gyökerestül kiirtsunk minden hajlamot az ellenállásra.”65 Tehát a „hajlamot” is ki kell irtani, vagyis a partizánok címszó alatt bármely szovjet állampolgár kiirtható lett, hiszen a „hajlam” ott lappanghatott bárkiben. Keitel és a német hadvezetés olyan mértékig tisztában volt az égbe kiáltó bűncselekmények halmazával, hogy a tábornok 1941. július 27-én elrendelte a hadbíróságokról szóló 1941. május 13-i utasítás összes példányának megsemmisítését, de kikötötte, hogy: „az utasítás érvényességét nem befolyásolja az írott példányok megsemmisítése”.(Mindennek ellenére fennmaradt példányok Nürnbergben előkerültek.)55 56 A német hadvezetés 1939 szeptembere és 1941 májusa között egyetlen hadjárat során sem tett azonosságjelet a zsidók, a partizánok és szabotőrök között. Ám a Szovjetunióval való háború küszöbén a Wehrmacht Legfelső Parancsnokságának parancsnoka a speciális 1. számú rendelkezésében, melyet az 1941. május 19-i 21. számú direktívájához fűzött, arról szól, hogy a bolsevizmus elleni harc „szigorú intézkedéseket követel a bolsevik agitátorok, a partizánok, a szabotőrök és a zsidók ellen...”57. Emlékezünk rá, a magyar megszálló csapatok esetében ez a megközelítés csak 1942 tavaszán, a vezérkari főnökség 10-es számú füzetében köszönt vissza. Szintén aláhúztuk már más vitapartnerekkel szemben is, hogy a korabeli hadijog felrúgását Himmler, SS birodalmi vezető és a német rendőrség főnöke még 1942. július 31-i különleges parancsában tovább ösztönözte, amikor pszichológiai okokra hivatkozva egyszerűen betiltotta még a „partizán” szó használatát is és helyette csak a „bandita” szó alkalmazását engedélyezte.58 Ezt követően Keitel — Hitler utasítását teljesítve — 1942. december 16-án titkos parancsot adott ki, amelyben a „bandák” elleni harcban a Borman, Goering, Keitel és mások társságában, hogy a partizánháború „elehetőséget ad számunkra, hogy mindent megsemmisítsünk, ami velünk szemben áll. Streit id.m. 329. 55 Presztupnie celi - presztupnie szredsztva...l968., 77. A dokumentum levéltári jelzete: GA RF, F. 7445. Op. 2. D. 141. L. 140. NCA VI, 876.p. (N.D. C-52) 56 Gennagyij Borgyugov: Presztuplenyija Vermahta protyiv grazsdanszkogo naszelenija.// Isztrebityelnaja vojna na Vosztoke: Presztuplenyija vermahta v SZSZSZR, 1941-1944: Dokladi/Pod re. G. Gorcika, K. Stanga - Moszkva: AIRO-XXI, 2005. 41. NCA VI, 875-876. 57 Sztatyisztyicseszkie dannie//Unyicstozsenie jevrejev SZSZSZR... 1991. 58 A parancsot közli: Vojna Germanyii protyiv Szovetszkogo Szojuza, 1941-1945: Dokumentalnaja ekszpozicija k 50-letyiju szó dnja napagyenyija na Szovetszkij Szojuz// Pod redakciej Rejngarda Rjurupa. Berlin: Argon-Verlag GmbH, 1992. 89. sz. dokumentum. Der Krieg gegen die Sowjetunion 1941-1945. Eine Dokumentation zum 50. Jahrestag des Überfalls auf die Sowjetunion, hg. v. Reinhard Rürup, Berlin (Argon Verlag) 2. überarbeitete Auflage 1991. 1942 szeptemberében maga a magyar katonai vezetés is kiadott egy utasítást, amelyben a „bandák leküzdését” taglalja, és figyelmeztet arra, hogy kerülendő a pozitívnak tartott „partizán” kifejezés. Lásd: Pálffy Lajos: Kiállításra termosz kávéval és szendvicsekkel. http://mandarchiv.hu/cikk/1546/Kiallitasra_termosz_kaveval_es_szendvicsekkel (A letöltés időpontja: 2013. 05. 24.)
