Századok – 2014
FIGYELŐ - Krausz Tamás: Hogyan írná át Ungváry Krisztián a nagy honvédő háború történetét? I/201
216 FIGYELŐ létszámát és a fogságban elhunytak számát illetően.47 Nincs tudomása arról, hogy az e téren zajló kutatások — a kiváló német-orosz levéltáros és történész együttműködésnek köszönhetően is — igen előrehaladottak. A szovjet levéltári források alapján mintegy 3,5 millióra tehető a külföldi hadifoglyok (a Wehrmacht és szövetségesei - a japánok nélkül) száma, mely kontingensből 518 520 fő (15%) halt meg fogságban.48 Természetesen ezen adatokat a kutatók még nem végleges számokként kezelik, de annyi már most is megállapítható, hogy több mint háromszor annyi szovjet hadifogoly halt meg a német fogságban, mint külföldi hadifogoly szovjet fogságban. Ungváry Krisztián megint csak légből kapott, minden szempontból pontatlan kijelentése szerint „Az 1941-1942 között szovjet hadifogságba esett német katonák 90-95%-a pusztult el, ami legalábbis arra utal, hogy a szovjet hadsereg hadifoglyokkal szembeni bánásmódja embertelen volt.” Először is, a rendkívül magas halálozási arány nem 1941- 1942-ben volt jellemző, hanem a szovjet hadifogolytábor-rendszer fennállása alatt a halálozási arányok 1943-ban voltak a legsúlyosabbak.49 A német hadifoglyok esetében a legmagasabb halálozási adatok sztálingrádi csata után 1943 elején Sztálingrád és Voronyezs környékén mutatható ki, ám ez a helyzet elsősorban nem a szovjet vezetésen múlt: a borzalmasan elcsigázott, kiéhezett, legyengült, megfagyott német katonák tömegesen pusztultak el közvetlenül a fogságba esésük után. Azoknak a számát, akik pedig el sem jutottak az első gyűjtőpontig, azaz, még a fogságba esés és regisztrálás előtt a hómezőkön pusztultak el, talán már sosem tudjuk meg. „Vitathatatlan — írja Ungváry —, hogy a náci vezetés szisztematikusan és felülről elrendelt parancsok alapján semmisítette meg 1942 elejéig (mint láttuk fentebb, a náci vezetők még 1944-ben (!) is igazolják a szovjet hadifoglyokkal szemben elkövetett háborús bűncselekményeket!!! - KT) a szovjet hadifoglyokat, és ezt követően sem bánt velük humánusan. (Sic! Abszurd eufémizmus, mintha a nácik bánhattak volna bárkivel humánusan - KT) Az is vitathatatlan - írja végre helyesen, hogy ilyen intenció szovjet részről nem létezett.” Ám Ungváry ennek a kijelentésnek semmiféle további jelentőséget nem tulajdonít,50 nem elemzi az összefüggést, nem von le belőle semmiféle további követ47 Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség az Oroszországban e tematikában az elmúlt két évtizedben megjelent terjedelmes szakirodalomra való hivatkozásra, azonban mindenféleképpen meg kell említeni két tanulmányt, mely a számok problematikáját tárgyalja: N P. Dembijszkij: Szugyba plennih http://scepsis.net/library/id._1250.html (Letöltés: 2013. július 2.) Havkin B.L. Nyemeckie vojennoeplennie v SZSZSZR i szovetszkie vojennoplennie v Germanyii. Posztanovka problemi. Isztocsnyiki i lityeratura//Problemi vojennogo plena: isztorija i szovremennoszty. Matyeriali mezsdunarodnoj naucsnopraktyicseszkoj konferencii 23-25 oktyabija 1997. Vologda, 1997. Cs. 2. 3-13. A tanulmány elektronikus változatát lásd: Forum novejsej vosztocsnojevropejszkoj isztorii i kulturi - Ruszszkoe izdanyie 2006. No. 1. http://wwwl.ku-eichstaett.de/ZIMOS/forum/inhaltruss5.html (Letöltés: 2013. július 9.) 48 Ebből a létszámból a német hadsereg kötelékéből fogságba esettek száma mintegy 2,36 millió fő, közülük elhunyt 381 067 személy. A számos helyen idézett forrás levéltári lelőhelye: RGVA. F. lp, op. 32-6, d. 2, 1. 8-9. 49 Ugyan ez állapítható meg a magyar hadifoglyok esetében is, lásd: Varga Éva Mária, i.m. 183-188. 50 Arról pedig, hogy a hadifogoly-ügyben illetékes szovjet szervek éppen az ellenkezőjéről adtak ki számos parancsot, direktívát még csak említést sem tesz a recenzens. Példának okáért azok után, hogy Sztálin az 1946 elején kiadott parancsában arról beszélt, hogy „a német hadifoglyok közül egy
