Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Glant Tibor: A Ford-kormány és a Szent Korona, 1974-1977 I/151
A FORD-KORMÁNY ÉS A SZENT KORONA, 1974-1977 175 sek rendezésére, ha Washington továbbra is síri csendben marad abban az egy ügyben, amely minden magyar számára kiemelkedően fontos volna. Az amerikai belpolitikát jobban ismerő, és a Koronával kapcsolatos belső problémáinkra érzékenyebb magyar külügyi tisztviselők az elmúlt években a konfrontativ fellépés és az Egyesült Államok lejáratására teendő kísérletek ellen szólaltak fel - és eddig sikerrel érveltek. Azt mondták, hogy Budapest agresszív fellépése csak a hangos, konzervatív amerikai-magyar köröket és azok kongresszusi támogatóit lendítené akcióba. De a magyar kormány és pártvezetés kezdi ezt az előfeltevést megkérdőjelezni. Ráéreztek arra, hogy a Kongresszus számos, részben külpolitikai kérdésben szembeszállt a Fehér Házzal. Azt hallották, hogy megjelent egy új, hidegháború-ellenes elit a Kongresszusban. Az amerikai kongresszusi látogatók körében elért részsikerek egyes magyar vezetőket meggyőzhettek arról is, hogy ügyüket egy még fiatalabb, még inkább velük szimpatizáló amerikai közönség elé tárhatják a siker reményében. III. A követendő politikára vonatkozó kérdések A magyar koronázási ékszerek ...végleges elhelyezésének kérdése ügyében alkalmazott politika felülvizsgálata során elsőként az alábbi kérdésekre kell válaszolni: Az Egyesült Államok kormánya vissza kívánja-e szolgáltatni a Koronát Magyarországnak? Vagy meg kívánja tartani ezeket az értékes műkincseket múzeumi tárgyakként? Amennyiben az amerikai kormánynak az a célja, hogy az utóbbi irányvonalat kövesse, folytatnia kell-e Washingtonnak az időhúzást a magyar kormánnyal szemben, újabb és újabb előfeltételeket szabva, mielőtt „kétoldalú kapcsolataink menetében jelentős javulás áll be”? A Korona birtoklásával az Egyesült Államok megsért-e bármilyen, az ENSZ-ben vagy más nemzetközi fórumon elfogadott megállapodást? Vonatkozik-e erre bármiféle törvény, amely hazai vagy külföldi nemzeti relikviák birtoklását, visszatartását és megőrzését szabályozza? Van-e olyan döntés, mely szerint ezeket a magyar kincseket öt vagy tíz évig nem adjuk még vissza? Politikánk része-e, hogy a Koronát addig nem adjuk vissza, amíg Kádár János hatalmon van Budapesten? Amennyiben ez a helyzet, milyen pozitív lépéseket várunk el esetleges utódjától? Ellenkező esetben: eldöntöttük-e azt, hogy elfogadhatatlan vagy kényelmetlen volna az Egyesült Államok számára, hogy 1985-ben, negyven évvel a második világháború végét követően is birtokolja a királyi koronát? Vagy 2000-ben, kerek 1000 évvel az után, hogy II. Szilveszter pápa a koronát István királynak adta? Vannak-e világosan meghatározott lépések, amelyeket az amerikai kormány előfeltételként elvár a magyar kormánytól, mielőtt a Koronát visszaadja? Fel tudjuk-e ezeket a feltételeket részben vagy egészben sorolni? Kevésbé korlátozott kivándorlási politika? Minden fennálló magyar tartozás kifizetése majd a Johnson-törvény53 korlátozásainak feloldása? A zárolt számlák feloldásának 63 63 Ez egy 1934-ben elfogadott törvény, amely kimondja, hogy az Egyesült Államok olyan országnak nem folyósíthat hitelt, amely nem fizeti tartozásait.
