Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Glant Tibor: A Ford-kormány és a Szent Korona, 1974-1977 I/151
lyeket a washingtoni politikai elemzők minden bizonnyal részletekbe menően fel kívánnak majd dolgozni munkájuk során. Összefoglalás vége. Háttér Harminc év telt el 1945 júniusának eleje óta, amikor a magyar koronaőrség tagjai átadták a Koronát, más szent ereklyéket, valamint 40 tonna aranyat az amerikai hadseregnek. Idővel az aranyat és egyes ereklyéket visszaadtuk Magyarországnak, de az 1948. évi kommunista hatalomátvétel, Rákosi sztálinista diktatúrája, az 1956-os forradalom elfojtása a Vörös Hadsereg által és az a mód, ahogyan Kádár János hatalomra került, mély és kitörölhetetlen emléket hagyott az amerikai népben és annak képviselőiben. De ezek az események régen történtek. AZ ENSZ közgyűlésében lefolyt heves viták visszhangja is elült már, az 1956-1971-es Mindszenty-közjáték sem mérgezi már a kétoldalú kapcsolatokat,51 és maga a hercegprímás is lelépett a színpadról. Magyarország lakosságának több mint negyede 1956 után született. Az országot akkoriban elhagyó 200.000 menekült keserűsége alábbhagyott, és közülük az utóbbi években több ezren vissza is tértek már szülőföldjükre, nyaralni a családjukkal és barátaikkal. Egy egész generációnyi magyar sztálinista halt ki vagy került parkoló pályára, és eközben az amerikai-magyar kapcsolatok lassan, de biztosan javulásnak indultak. A kelet-nyugati kapcsolatok keretei is megváltoztak, s ezt világosan mutatja az a tény, hogy az idén nyáron Helsinkiben megtartott csúcstalálkozón 35 ország vezetője jelent meg. 1975 márciusában az MSZMP XI. kongresszusán Púja Frigyes külügyminiszter hivatalosan és a nagy nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy a Korona olyan kérdés, amely komoly problémát jelent Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatában. Júliusban Lázár György miniszterelnök — a nagykövetség legjobb tudomása szerint — első ízben, hivatalosan, ismétlem, hivatalosan is kérte a koronázási ékszerek visszaszolgáltatását, amikor arra kérte McAuliffe nagykövet urat, hogy tájékoztassa washingtoni feletteseit arról, hogy a magyar kormány visszakéri a Koronát. Lázár személyében magyar miniszterelnök első ízben fogalmazta meg ezt a kérést. Ugyanezt Gyenes András, az MSZMP KB titkára, valamint Púja Frigyes külügyminiszter is megismételte Ingersoll külügyminiszter-helyettes 1975 szeptemberének közepén megejtett látogatása során. Harmincévnyi várakozás után a magyarok a nyilvánosság előtt, magánúton és hivatalosan is világosan jelezték az Egyesült Államok felé, hogy vissza akarják kapni koronaékszereiket. A magyar kormány korábban, megdöbbentő naivitástól vezetve azt várta az amerikai kormánytól, hogy megtárgyalják a Korona ügyét Mindszenty 1971. szeptemberi távozása, vagy a konzuli egyezmény aláírása (1972. július) után, esetleg a vagyonjogi megállapodást (1973. március) követően.52 Rogers külügy51 Az eredetiben: „no longer poisons bilateral relations”: érdemes figyelni a karakteres szóhasználatra. Erre több példát is találhatunk a szövegben. 52 Biztosan tudjuk, hogy 1970-1971-ben Kissinger komolyan fontolgatta a Szent Korona visszaszolgáltatást, sőt olyan hírek is felröppentek, talán nem alaptalanul, hogy egy „Mindszentyt a Koronáért” cseréről tárgyaltak. Erről McAuliffe-t nyilvánvalóan nem tájékoztatták kinevezése alkalmával. A FORD-KORMÁNY ÉS A SZENT KORONA, 1974-1977 173
