Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
A médiabeli megjelenés-megjelenítés kapcsán merül fel az a már említett kérdés, hogy vajon a médián kívül léteztek-e üj nők Magyarországon. Azt, hogy léteztek, egyrészt a férjes és emellett dolgozó középosztálybeli nők, valamint az egyetemre járó lányok léte önmagában mutatja; továbbá személyes források is utalnak arra, hogy a nyilvános szféra mellett egyes nők családon belüli helyzete megváltozott. Erre példának most csak Bohuniczky Szefi memoárját említem, ugyanis ez sok mindent „illusztrál” az említettek közül. Például azt, hogy a „kékharisnyaság”, azaz az irodalomba való beletemetkezés valójában az alternatív női minták készletének megismerését és a szellemi függetlenség lehetőségét jelentette. És azt is, hogy Bohuniczky esetében is éppen ez tette lehetővé, hogy modern nővé váljon: előbb azt jelentette, hogy ha már jó házasságot nem, akkor helyette legalább — a modern irodalom iránti közös érdeklődésen alapuló — „kitűnő barátságot kötött” a férjével; utóbb pedig azt, hogy írásai révén megteremtette anyagi önállóságát és évekig férjétől külön élt.26 Az új nő tehát élhetett az otthonán kívül, a „társadalomban” jelentkező új lehetőségekkel, vagy változatlan feltételek között próbálhatott másként élni (mint eleinte Bohuniczky Szefi is) a házasságában. De akár így, akár úgy, a nyilvános térben és/vagy otthon mindenképpen új női imázs és új női identitás szerint élt - amint Kaffka Margit is ábrázolta egy 1913-as írásában a „new-woman” (sic!) típusát.27 A média szerepe ebben hangsúlyosan éppen az volt, hogy reflektált erre a változásra, megmutatta és közvetítette a nőideálokat. Az első világháború felgyorsította az új női típusok elterjedésének folyamatát, hiszen az úgynevezett hátországi fronton a nőket is mobilizálták a győzelem érdekében, illetve a férfiak távolléte miatt több lehetőséghez jutottak. A besorozott férfiak helye üres lett a munkahelyeken és az iskolákban: emiatt nők a munkahelyeken a férfiak helyére álltak, a nők száma és aránya megnőtt az egyetemeken,28 és politikailag is aktivizálódtak.29 A nők választójogát a parlament 1918 nyarán még elvetette, de az 1918 ősze és 1919 márciusa közötti polgári köztársaság I. néptörvénye biztosította (noha a férfiak és a nők választójoga nem volt egyenlő, és eme jogszabály alapján nem rendeztek választásokat),30 ahogy a férfiakéval egyenlő tanulási jogokat is (a nők jogi és a műszaki tanulmányokat is folytathatnak, és a nőhallgatókat a férfiakkal azonos hallgatói státuszba sorolják át).31 AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 11 26 Bohuniczky Szefi: Otthonok és vendégek. Bp. 1989. 193., 201-202., 384., 424. 27 Kaffka Margit: Az asszony ügye. In: Uő: Hullámzó élet. Cikkek és tanulmányok. Bp. 1959. 195-199. 28 N. Szegvári Katalin: A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban (1777-1918). Bp. 1969. 389-391. 29 Sipos Balázs: A szakszervezetek taglétszáma és gazdálkodása. In: A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Szerk. Varga Lajos. Bp. 1999. 510. 30 Simándi Irén: Küzdelem a nők parlamenti választójogáért Magyarországon 1848-1938. Bp. 2009. 140. 31 A Tanácsköztársaság a nők helyzetét is az új rendszer ideológiájának megfelelően rendezte. Egyrészt biztosította a férfiak és a nők egyenlőségét, valamint a választójogot azonos feltételek szerint minden női és férfi dolgozónak, másrészt viszont a feminizmust mint „burzsoá ideológiai csökevényt” elutasította, a „kizsákmányolóktól” pedig megtagadta a választójogot. (Simándi I.: Küzdelem i. m. 146-148.) Emiatt tekintem kitérőnek azt a pár hónapot.
