Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1556 TOTH ANDREJ Szent-Ivány és az agrárpártiak háttérkapcsolata, amelyre Budapest és a magyar keresztényszocialisták exelnöke is felhívta a figyelmet, csak nehezen lehet bizonyítani. Tény azonban, hogy 1934 őszén a két párt vezető politikusai, név szerint Szent-Ivány és Cerny között a közeledő elnökválasztás kapcsán is közvetlen kapcsolat jött létre. Valóban lehetséges, azonban következetesen nem dokumentált, hogy az MNP vezetői esetében az elnökválasztás alkalmával kialakult valamiféle félelem az agrárpártiak lehetséges autoritativ politikájának további kormányszintű erősödésétől, ill. attól, hogy a belügyi tárcával rendelkező agrárpártiak a nemzeti kisebbségi pártokkal szemben keményebb politikát folytathatnának. Nem először történne meg, hogy a magyar kisebbség politikai képviselete komolyan tartana az államapparátus fellépésétől a kisebbségi pártok ellen, ill. a kettő közül az egyik megszüntetésétől, esetleg betiltásától. Ahogy a kassai rendőrség vezetése dokumentálta 1933. október 31-én, a magyar kisebbségi pártok zűrzavart és káoszt éltek meg az 1933 októberében elfogadott, a politikai pártok feloszlatásának és betiltásának lehetőségeiről szóló törvény miatt. Esterházy az OKSzP elnöke akkor úgy vélekedett, hogy pártját feloszlatják, az MNP-t pedig megszüntetik. Mindkét magyar párt számolt egy ilyen esettel, és alternatív megoldásra készültek, hogy miként lehetne folytatni a politikai tevékenységet abban az esetben, ha az említett intézkedésre sor kerülne.140 A rendőrségi hírek jól informált forrásokra hivatkozva már akkor tájékoztatták a felsőbb helyeket, hogy beavatott körök fontolgatják, hogy az MNP „fogja keresni a kormányhoz való közeledés lehetőségét, hogy így megóvja a pártot a feloszlatástól.”141 Éppen a párt jövőjéért való aggodalom motiválhatta az OKSzP volt elnökét, Szüllő Gézát, amikor Benes elnökjelöltségét támogatta. Amíg Szent-Ivány a pártja jövőjének érdekében a legnagyobb kormánypárt irányába közeledett, addig Szüllő az OKSzP jövőjét a kormány szocialista spektrumánál látta biztosíthatónak. A levéltári anyagok egyértelműen bizonyítják, hogy nem nagyon lehetett szó valamiféle spekulációról. A pozsonyi rendőrigazgatósághoz 1935. július 1-én érkezett meg a kassai rendőrség 1934. június 4-ei bizalmas jelentése, mely a magyar ellenzéki pártok kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a magyar kisebbségi politika színterének néhány főszereplője az 1935. májusi parlamenti választások előtt aggodalmát fejezte ki a párt lehetséges, s netalán még a választások előtt bekövetkező feloszlatása miatt. A kassai rendőrségi jelentés szerint ez egy meg nem nevezett csehszlovák politikus beavatkozásának köszönhetően végül nem következett be, Szüllő Géza azonban kénytelen volt megígérni, hogy „az esetleges köztársasági elnöki választáson a két magyar párt parlamenti képviselői az ő utasítása szerint fognak szavazni”,142 140 Vö. Slovensky národny archív (tovább csak SNA), fond Policajné riaditeístvo Bratislava (továbbiakban f. PR), 241. sz. dob., dók. sz. 14287/33 prez. és uo. 240. sz. dob., dók. sz. 50441/33 prez. Vagy vö.: Andrej Tóth: Zemské kresfanskosocialistická strana v Ceskoslovensku pod vedením hrabéte Jánosé Esterházyhov letech 1933-1935. Moderní déjiny 19. (2011) 1. 82 (beszámítva a 40. lábjegyzetet). 141 Vö. SNA, f. PR, 241. sz. dob., dók. sz. 14287/33 prez. 142 Vö. SNA, f. PR, 252. sz. dob., dók. sz. 35.766/1935 prez., ill. dók. sz. 2731/935 prez.
