Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ...1555 adónak tekintjük. A korabeli fő sajtóorgánum sem igazít el bennünket annak kérdésében, hogy kihez tartoztak az üresen leadott szavazólapok. Amennyiben Szüllő jelentése nem lenne pontos és két üres szavazólap eredete lenne tisztázatlan, kénytelenek lennénk a fenti megállapítást a következőképpen korrigálni: a Nemzetgyűlés 1935. december 18-ai elnökválasztáson az MNP öt jelenlévő választójából hárman biztosan Benesre adták le szavazatukat. Mindenesetre azt, hogy az MNP törvényhozóinak Benes támogatása nem volt könnyű, az is bizonyíthatja, hogy a Nemzetgyűlés elnökválasztó üléséről betegség miatt két törvényhozójuk, Füssy és maga az MNP elnöke is orvosi bizonyítvány nélkül kimentette magát, ahogy Kornél Stodola, az agrárpártiak szenátora tette. Igaz, nehéz volna bebizonyítani, hogy a két említett törvényhozó szándékosan maradt távol az elnökválasztásról. Mindenesetre figyelemre méltó tény, hogy a Magyar Nemzeti Párt két szenátorának távolmaradására a magyar külügyminisztérium idézett anyagai nem reflektáltak (!). Az elmondottak alapján az 1935-ös elnökválasztás eredményének summázása a magyar választókkal kapcsolatban így néz ki: az államfő megválasztásakor az OKSzP és az MNP 12 jelenlévő választója közül tízen biztosan Benesre szavaztak (abban az esetben, ha Jaross és Szent-Ivány nem rá szavazott) vagy tizenegyen (abban az esetben, ha Benes jelölését csak Jaross vagy csak Szent-Ivány támogatta). Végeredményben viszont azt sem lehet kizárni, hogy Benes megkapta a két magyar kisebbségi párt valamennyi jelenlévő törvényhozójának a szavazatát, azaz mind a 12 szavazó őt támogatta. Az Estnek adott interjújában ezt látszott igazolni az MNP ügyvezető elnöke, Jaross Andor is. Miért támogatta, Szüllő Géza Benes megválasztását ? Befejezésül gondolkozzunk el még azon, mi lehetett a valódi oka annak, hogy Szüllő nemcsak a két magyar kisebbségi párt tagjai között propagálta Benes elnökké választását, hanem még Budapest felelős helyein is ezt tette. Valószínűnek tűnik az a magyarázat, hogy a magyar kisebbségi politikusok Beneshez kapcsolódó negatív érzelmei ellenére a csehszlovák külügyminiszter már ismert politikus volt számukra, tudták, mi várható tőle. A magyar keresztényszocialisták volt elnöke tapasztalt politikusként inkább a biztosat választotta a mindinkább jobbra tolódó polgári blokk nem egészen tisztázott partnerségével szemben. Ezt ő maga is megerősítette a választások előtti, fentebb idézett nyilatkozatában. így lehetett ez az OKSzP őt követő elnökének Esterházy János esetében is. Azt, hogy Esterházy és de facto a többi magyar kisebbségi politikus is a biztosat részesítették előnyben a bizonytalansággal szemben, Esterházy Lujza emlékiratai is alátámasztják. Benes támogatásának oka a magyar kisebbség politikai reprezentációja által veszít súlyából tekintettel a másik magyar politikai párt, a Magyar Nemzeti Párt vezetőjének vonakodására. O is ott volt ugyan a csehszlovákiai magyar kisebbségi politika színterének kialakításánál, mindazonáltal, ahogy már fentebb láttuk, még a prágai követ éjszakai intenzív intervenciójának ellenére sem volt hajlandó Benes egyértelmű támogatására. Véleményével azonban nem volt egyedül. Azt, hogy milyen mértékben állhatott az ingadozó álláspont mögött
