Századok – 2014

MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517

MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ...1549 Ettől az időtől kezdve a magyar pártok konzekvens ellenzéki politikai vonalat képviseltek és képviselnek mind a mai napig, abban a tudatban, hogy az ellen­zékiség nem jelenti a köztársaság létezésének tagadását, de a jogos kritika fékezi mindazon törekvéseket, melyek a magyar kisebbséget „amalgamizálni” akar­ná. Egyben kiemelte, hogy a magyarok politikai céljaik érvényesítéséért folyó küzdelmükben soha nem fognak letérni a törvényes útról és megmaradnak a törvényes keretek között. Ezért — ahogy Szüllő hangsúlyozta — teljesen egyér­telmű, hogyha a magyaroktól kérnék, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek, mindig megtennék ezt, természetesen kisebbségi jogaik feladása nélkül. Megállapítot­ta, hogy a magyar pártok, mint a köztársaság politikai életének vitathatatlan tényezői csak Masaryk utódának megválasztása alkalmával kaptak magas ran­gú személyiségtől arra vonatkozó felszólítást, hogy a magyar kisebbség szük­ségleteivel és követeléseivel foglalkozó jelentős tárgyaláson vegyenek részt, mi­közben a tárgyalások kezdeményezőjéről, Benesről, úgy nyilatkozott, mint Csehszlovákia „legképzettebb és legkiválóbb” politikusáról.115 Szüllő Esti Újságnak adott nyilatkozatából következik, hogy a magyar ki­sebbségi politikusok a Benessel folytatott megbeszélésen hangsúlyozták: az ál­lampolgárságuk ugyan megváltozott, de lelkűk megmaradt magyarnak, ami el­len Benesnek nem volt ellenvetése. Ahogy Szüllő elmondta, a magyarok nem kértek a választások előtt semmi többet, és nem teszik ezt a választás után sem, mint annak a garantálását, hogy a magyar kisebbség a kulturális és gazda­sági területen is megmaradjon annak, ami volt, azaz „amalgamizálás” nélküli magyarnak, aki tiszteli és betartja a törvényeket. Szüllő Géza szerint az elnök­­választáskor két alternatíva előtt álltak: passzívnak maradni és Benes ellen szavazni, vagy ahhoz az alternatívához csatlakozni, amelyben látni lehet a csehszlovákiai magyarok nemzeti identitása védelmének garanciáját.116 A nyilatkozatra, melyből a Hlinka-párti Slovák c. lap is idézett, Ferdi­nand Kahánek, a polgári blokk jelöltjének, Némecnek a buzgó támogatója is rá­mutatott az elnökválasztásról 1939-ben megjelent könyvében, csak közvetlenül nem idézett belőle. Azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy Szüllő sokkal konkré­tabb volt, mint Jaross Az Estben. Kahánek megemlítette, hogy mindkét magyar kisebbségi politikus nyilatkozatára felhívta az illetékes körök figyelmét, ame­lyek állítólag azt válaszolták, hogy cáfolatra kerül majd sor. Ahogy azonban Kahánek figyelmeztetett, ez Benes demissziójáig nem történt meg.117 Az Est munkatársa az elnökválasztás eredményével kapcsolatban, ill. a magyar kisebbségi ellenzéki pártok aktív fellépésével összefüggésben felkereste Rücklt, „a nagy diplomáciai esemény egyik kimagasló szereplőjét”, akinek ese­tében a napilap aláhúzta: az első köztársaság történetében ő volt az első, aki­nek sikerült egy táborba hozni az ország mind a négy katolikus pártját. Rückl a lap munkatársának kiemelte, hogy egyik legfontosabb eredményének azt tart­ja, hogy az elnökválasztás alkalmával sikerült elérni a magyar keresztényszoci­alisták együttműködését, mert bebizonyosodott az, hogy a nagyon fontos kér­115 Uo. 116 Uo. 117 Kahánek, F: Zákulisí i. m. 87.

Next

/
Thumbnails
Contents