Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ...1549 Ettől az időtől kezdve a magyar pártok konzekvens ellenzéki politikai vonalat képviseltek és képviselnek mind a mai napig, abban a tudatban, hogy az ellenzékiség nem jelenti a köztársaság létezésének tagadását, de a jogos kritika fékezi mindazon törekvéseket, melyek a magyar kisebbséget „amalgamizálni” akarná. Egyben kiemelte, hogy a magyarok politikai céljaik érvényesítéséért folyó küzdelmükben soha nem fognak letérni a törvényes útról és megmaradnak a törvényes keretek között. Ezért — ahogy Szüllő hangsúlyozta — teljesen egyértelmű, hogyha a magyaroktól kérnék, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek, mindig megtennék ezt, természetesen kisebbségi jogaik feladása nélkül. Megállapította, hogy a magyar pártok, mint a köztársaság politikai életének vitathatatlan tényezői csak Masaryk utódának megválasztása alkalmával kaptak magas rangú személyiségtől arra vonatkozó felszólítást, hogy a magyar kisebbség szükségleteivel és követeléseivel foglalkozó jelentős tárgyaláson vegyenek részt, miközben a tárgyalások kezdeményezőjéről, Benesről, úgy nyilatkozott, mint Csehszlovákia „legképzettebb és legkiválóbb” politikusáról.115 Szüllő Esti Újságnak adott nyilatkozatából következik, hogy a magyar kisebbségi politikusok a Benessel folytatott megbeszélésen hangsúlyozták: az állampolgárságuk ugyan megváltozott, de lelkűk megmaradt magyarnak, ami ellen Benesnek nem volt ellenvetése. Ahogy Szüllő elmondta, a magyarok nem kértek a választások előtt semmi többet, és nem teszik ezt a választás után sem, mint annak a garantálását, hogy a magyar kisebbség a kulturális és gazdasági területen is megmaradjon annak, ami volt, azaz „amalgamizálás” nélküli magyarnak, aki tiszteli és betartja a törvényeket. Szüllő Géza szerint az elnökválasztáskor két alternatíva előtt álltak: passzívnak maradni és Benes ellen szavazni, vagy ahhoz az alternatívához csatlakozni, amelyben látni lehet a csehszlovákiai magyarok nemzeti identitása védelmének garanciáját.116 A nyilatkozatra, melyből a Hlinka-párti Slovák c. lap is idézett, Ferdinand Kahánek, a polgári blokk jelöltjének, Némecnek a buzgó támogatója is rámutatott az elnökválasztásról 1939-ben megjelent könyvében, csak közvetlenül nem idézett belőle. Azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy Szüllő sokkal konkrétabb volt, mint Jaross Az Estben. Kahánek megemlítette, hogy mindkét magyar kisebbségi politikus nyilatkozatára felhívta az illetékes körök figyelmét, amelyek állítólag azt válaszolták, hogy cáfolatra kerül majd sor. Ahogy azonban Kahánek figyelmeztetett, ez Benes demissziójáig nem történt meg.117 Az Est munkatársa az elnökválasztás eredményével kapcsolatban, ill. a magyar kisebbségi ellenzéki pártok aktív fellépésével összefüggésben felkereste Rücklt, „a nagy diplomáciai esemény egyik kimagasló szereplőjét”, akinek esetében a napilap aláhúzta: az első köztársaság történetében ő volt az első, akinek sikerült egy táborba hozni az ország mind a négy katolikus pártját. Rückl a lap munkatársának kiemelte, hogy egyik legfontosabb eredményének azt tartja, hogy az elnökválasztás alkalmával sikerült elérni a magyar keresztényszocialisták együttműködését, mert bebizonyosodott az, hogy a nagyon fontos kér115 Uo. 116 Uo. 117 Kahánek, F: Zákulisí i. m. 87.
