Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
1526 TOTH ANDREJ kus köröket Pfeiffer Miklós révén párhuzamosan szólította fel Benes támogatására. Ezek szerint tehát Rückl nyilvánvalóan taktikázott. 2) Rückl Esterházy Lujzával és Pfeiffer kanonokkal folytatott levelezésében a magyar keresztényszocialista politikusok segítségével igyekezett megszerezni a magyar támogatást Benes elnökké választásához, azaz teljesen figyelmen kívül hagyta a „protestáns” MNP-s politikusokat. Ezt a magatartást Rückl esetében is a katolikus politikusok figyelemre méltó tekintélye és befolyása motiválta, semmint a kisebb erőt képviselő MNP-s választók szavazatai iránti érdektelenség. Esterházy János budapesti konzultációja a Benessel való találkozó előtt Az új helyzetre való tekintettel az OKSzP elnöke, miután Benes bizalmasa megszólította, felhasználta december 14-ei budapesti tartózkodását, és instrukciókat kért. Esterházy Budapesten elmondta, hogy Rückltől kapott egy táviratot azzal a kéréssel, hogy sürgősen keresse fel őt Prágában, s egyúttal kijelentette , hogy természetesen „az itteni parancsnak eleget tesz”. Jelezte azt is, hogy célszerű lenne, ha másnap, december 15-én felkeresné Prágában Rücklt és kideríthetné, utóbbinak mik a szándékai. Budapesten Esterházy arról is beszélt, hogy december 12-én Prágában olyan benyomás alakult ki benne, hogy az agrárpártiak által vezetett polgári blokk „erősen veszélyezteti Benes elnökségét” , ezért azt gondolja, hogy Rückl Benes megbízásából olyan értelemben szeretne vele tárgyalni, hogy megszerezze a magyar törvényhozók támogatását.33 A magyar keresztényszocialisták elnöke budapesti konzultációjának az volt a célja, hogy jelezze a Benes bizalmasával lefolytatandó tárgyalásokat. Esterházy egyúttal a tekintetben is eligazítást kért az „illetékes tényezőktől”, hogy milyen legyen a találkozás, azaz csak passzív jellege legyen-e, s csak meghallgassa a másik felet, vagy konkrét követelésekkel álljon-e elő, melyek fejében a magyar törvényhozók támogatnák Benes elnökké választását. A Benes emberével való találkozás a magyar külügyminisztérium 1935. december 9-ei instrukciójának a szellemében logikus volt, mert a fennálló körülmények között az volt a legvalószínűbb, hogy a magyar képviselők és szenátorok számára mérvadó lesz az eredeti budapesti utasítás első pontja, azaz Benes ellenjelöltjének támogatása. A második pont egyelőre nem volt aktuális, s a harmadik sem, melynek eredete nem volt világos.34 Esterházy egyúttal vázolta Budapestnek, milyen követeléseket lehetne megfogalmazni , amelyeknek a teljesítése a Benes számára kívánatos magyar támogatás ellentételezése lehetne. Az alábbi követelésekről volt szó: magyar iskolai referatúra létrehozása Szlovákiában az országos adminisztráció keretén belül, melynek vezetésével olyan személyt bíznának meg, akit mindkét magyar párt elfogad, és aki a magyar iskolák tanfelügyelői felett teljes hatáskörrel rendelkezne. Benes támogatásának további előfeltételét jelentené az az ígéret, amely szerint a költségvetés összeállításánál meghallgatnák a magyar pártok 33 Vö. MNL OL, K 64. 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res. pol./1935, ill. ad 840/ rés. pol./1935. 34 Uo.
