Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ... 1527 delegátusát, aki tolmácsolná az OKSzP és az MNP pénzügyi követeléseit úgy a kultúra, mint a gazdaság területén, és ezek benne foglaltatnának az állami költségvetésben, mégpedig oly módon, hogy a magyar kisebbség az országon belüli százalékarányának megfelelő mértékben részesülne a büdzsé egyes tételeiből. Esterházy ugyancsak feltételezte a rendkívüli pénzügyi kompenzáció meghatározását a kisebbségi magyar színészek, és a magyar kisebbségi kultúra valamint a gazdasági egyesületek számára évi járulék formájában, amelyet, amennyiben lehetséges, az állami költségvetés keretén felül állapítanának meg. Esterházy szerint ez az összeg 1 millió 200 ezer korona lehetne. Az OKSzP elnöke szerint ebből az összegből a magyar kisebbség számos problémáját lehetne orvosolni, s a magyar politikusok által régóta követelt egyetemet is meg lehetne alapítani. Benes elnökké választásának feltételei közül nem hiányzott a „politikai pörök” azonnali megszüntetését sürgető követelés sem.35 Esterházy találkozása Benessel Esterházy a következő napon, 1935. december 15-én nemcsak Rückllel találkozott, hanem váratlanul magával Benes külügyminiszterrel is.36 Az erről készült feljegyzések eléggé szűkszavúak, nem tartalmaznak részletes információkat. Szüllő Géza aide-mémoire-ja szerint Esterházy a Benessel való találkozón a budapesti utasításokhoz tartotta magát. Az OKSzP elnöke közölte Benessel, hogy a közös képviselői klub elnökének állásfoglalása nélkül ő nem kompetens hivatalos tárgyalás folytatására és ezért ezt a megbeszélést csak ab referendumnak kell tekinteni. Wettstein prágai magyar követ 1935. december 19-ei, a magyar kisebbségi pártoknak az elnökválasztással kapcsolatos magatartásáról szóló jelentése megerősíti, hogy a Benes-Esterházy találkozón a külügyminiszter kérte a magyar törvényhozók támogatását, s hogy Esterházy a magyar választók támogatását „bizonyos feltételektől tette függővé, melyek teljesítésétől Benes elvből nem zárkózott eZ”.37 Minderről Esterházy Lujza is megemlékezik a memoárjában. Rücklnek arra kellett kérnie Esterházy Jánost, hogy a két magyar párt támogassa Benes jelölését. Egyben figyelmeztetnie kellett Esterházyt, hogy Benes ellenjelöltje, Bohumil Némec a fasizálódó jobboldalt képviseli, s megválasztása a demokrácia végét jelentené Csehszlovákiában. Lujza grófnő emlékiratai szerint Rückl felhívta Esterházy figyelmét arra is, hogy az adott helyzetben a magyar választók a köztársasági elnökválasztásnál a mérleg nyelvét is képezhetik, és sorsdöntőén befolyásolhatják az elnökválasztás eredményét.38 Esterházy 1935. december 15-ei Benesnél történt látogatásá35 Uo. 36 MÚA AV CR, AÚTGM, f. EB I, 45 sz. dob., R/1340/136 lelt. sz., Slovensko - Fotokopie - 1930-1938 (tovább csak SK - FTK/’30 - ’38), Rückl géppel két oldalas 1935. december 16-i levelének fotókópiája Premysl Sémáinak az elnöki hivatal kancellárjának az Elnöki Hivatalból (szignatúra T. 1002/35), vö. a levél 1. oldala. 37 MNL OL, K 64 62. cs. 1935 - 7. t. - 872/res. pol./1935, ül. 869/res. pol./1935, Szüllő aide memoire-ja és idézett dók. 252/pol./1935 (az OKSzP elnöke, Esterházy a követ jelentésében „Asztalos” fedőnéven szerepel). 38 Vö. Esterházy L.: Szívek i. m. 68.
