Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
Túrán Pál matematikus professzornak a Stanford Egyetemtől kapott havi 600 dolláros ösztöndíja kapcsán az MTA Nemzetközi Osztály még egyértelműbben fogalmazott: „Itt tehát a Magyar Népköztársaság támogatja az Egyesült Államok egyetemi oktatását azzal, hogy élvonalbeli szakemberét rendelkezésükre bocsátja, akit itthon kisebb értékű munkatársaival kell ezidő alatt pótolni, és ugyanakkor ő az USA-ban messze az amerikai professzori színvonal alatt részesül ellátásban. ”66 A munkaerő-elvándorlást eredményező szívóhatás adott feltételek között ugyanakkor nem érvényesülhetett, a külföldi munkavállalást az államszocialista országok szigorú keretek között tartották. így bár a folyamat a kor Európájában jelentős méreteket öltött, ekkor szinte kizárólag az dél-északi irányú migráció dominált. Kivételes helyzetekben — így az 1956-os forradalom idején, illetve a berlini fal felépítéséig az NDK és NSZK közötti áramlásban — azonban megmutatkozott, hogy az — hidegháborús korlátok nélkül — kelet-nyugati irányban is folyt volna. A fenti jelenségek összhangba hozhatók azzal az elméleti kerettel, amely egy szanálási-modellváltási kísérletként írja le a hruscsovi reformpolitikát. Ez a megközelítés a globális folyamatok elsődlegessége mellett foglal állást a hidegháborús logikával szemben, és desztalinizációt egy összetett belső és külső (globális) kényszer felismeréséből vezeti le. A — külső és belső, a saját társadalmak felé is lépéseket tevő — nyitás ebben az összefüggésben a rendszer működőképességét és versenyképességét szolgálta, és a kölcsönös megsemmisítés képességének megteremtődésén túl a globális fejlődés, mindenekelőtt az autarkiás kísérletek idejétmúlttá, lehetetlenné válása is ezt kényszerítette ki a szovjet vezetéstől.67 A nyitással, azzal, hogy a verseny katonai színtérről a gazdasági és ideológiai verseny területére helyeződött át, a globális folyamatok — ha korlátozottan is — újra érvényesülhettek. NYITOTTSÁG ÉS ZÁRTSÁG DILEMMÁI - KULTURÁLIS ÉRINTKEZÉSEK ... 1507 A nemzeti hagyományok szerepe A globális folyamatok mellett a hosszabb — akár évszázados — időtávot átfogó szemléletet nemzeti keretek közt is érdemes figyelembe venni. Kelet-európai szemszögből a sztálini időszak gyakran azonosnak tűnik a bezárkózással, hiszen ezen országok izolációja és autarkia-törekvései lényegében egybeestek a hidegháborús konfliktus felszínre kerülésével, a két tábor zsdanovi doktrínájának meghirdetésével (1947), illetve a nyílt szovjetizálás megindulásával (1948): a térség országaiba a szovjet típusú rendszerrel együtt a zsdanovscsinát is exportálták. A sztálinizmus így e térségben annak egy meghatározott szakaszával válik azonossá, miközben ha az 1920-as évek végétől 1953-ig tekintünk, azt láthatjuk, hogy a mintegy negyedszázados periódusban voltak nyitottabb évei is. Az egyik az 1930-as évek első felében, az I. ötéves terv időszakában, amikor a hatalmas projektben Amerika egyszerre volt távoli ellenségkép és mintakép, 66 Vas Zoltán Péter levele a Külügyminisztérium részére (1963. július 3.). MNL OL XIX-J-1-k 1945-1964 USA 44. d. 67 Kalmár Melinda', i. m. 81-88.
