Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
1506 TAKÁCS RÓBERT csak a tudományos fejlődésben, hanem társadalmi és gazdasági téren is”62 A KKI anyaga ezen felül is hangsúlyozta, hogy a 20. század második felében a nagyhatalmak sem rendezkedhetnek be tudományos autarkiára, és a nyugati államokban folytatott kutatás-fejlesztésnek is mind nagyobb hányada folyik kormányzati finanszírozással. A tudományos és technikai forradalom nyomán fellépő forrásigény és koncentráció- és kooperációkényszer egy évtizeden belül erősítette meg az integrációs törekvéseket Keleten és Nyugaton belül, és — ha korlátozottan is — kifejtette a hatását a két szövetségi rendszer között is. A nyitás kényszere a kulturális és tudományos érintkezések terén „szerencsésen” találkozott a kutatók és művészek önérdekével, így a folyamatot ez a belső nyomás is működésben tartotta. A nemzetközi tudományos folyamatokkal való lépéstartásban, ennek érdekében a párbeszéd fenntartásában, a szocialista országok éppúgy érdekeltekké váltak, mint az ott működő kutatók. A technológiai transzferek igénye összetalálkozott a kutatásaikhoz pluszforrást, szakmai előmenetelükhöz tanulmányi lehetőségeket, nemzetközi kapcsolatépítést, publikációs fórumokat kereső kutatói érdekkel, és a tudományos színvonalra, nemzetközi beágyazottságra önmagában értékként tekintő szakmai ethosszal.63 Az érvek közt — túl a racionális, gazdasági szempontokon — nagy hangsúlyt kapott a többi szocialista ország példája. A blokk országainak nyitása tehát bizonyos fokig egymást is erősítette.64 A tudományos irányítás szervezeti felépítése is kedvezett a szakmai-kutatói önérdeknek. A tudományos érintkezéseket esetenként, kötelezően, de tárcaszinten hagyták jóvá: a Művelődésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, illetve az MTA is - saját hatáskörben hagyta jóvá a meghívásokat és kiküldetéseket. Ez is szerepet játszott abban, hogy a globális tudományos kapcsolatok sajátos jelenségére, az agyelszívásra is felfigyelhetünk az 1960-as évek elején. Az 1960-as években elsősorban az orvosi ösztöndíjak esetében nehezményezte a magyar külügy, hogy az amerikai egyetemi és kutatókórházak olcsón — titkárnői, technikusi fizetési szintnek megfelelő ösztöndíjjal — csábítanak el fél vagy egy évre kelet-európai orvosokat.65 62 A KKI előterjesztése az ösztöndíj-politika irányelveiről (1965. október 5.). MNL OL M-KS 288 f. 35/1965/8. ő. e. 63 „Amikor — több mint egy évtizede — a Múzeum-körúti antikváriumban megvásároltam Andrew D. White könyvét A Tudomány és a Vallás háborúságáról, bizony álmomban sem gondoltam, hogy valaha is elvetődöm arra a helyre, amely e felvilágosult szellemben írt könyv szerzőjének életkerete, tudományos és pedagógiai tevékenységének fő színtere volt.” - pendített meg személyes húrokat Szigeti József, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója a Nemzetközi Filozófiai Társaság 1962-es washingtoni kongresszusa után. Szigeti József beszámolója a tudománytörténet 10. nemzetközi kongresszusáról és a Nemzetközi Szociológiai Társaság 5. Világkongresszusáról. MNL OL XIX-J-1-k 1945-1964 USA 43. d. - A neves szótárkészítő Ország László elsősorban saját szakterülete, az amerikanisztika érdekében lobbizott („nem az kell, hogy Országh megint kijárhasson USA-ba”). Országh László beszámolója amerikai útjáról (1963. október 25.) MNL OL XIX-J-1-k 1965 USA 7. d. 64 Nemcsak a tudományos kapcsolatok terén, ahol Ország László például a szovjet-amerikai és lengyel-amerikai nyelvészeti kapcsolatok szintjére hivatkozott, hanem a kulturális transzferek esetében is. Filmek, színdarabok, könyvek jogainak megvásárlásakor a döntést segítette, ha legalább egy szövetséges országban bemutatták, kiadták azt. 65 Követi jelentés a Györkei Ferenc professzor által Houstonban alkalmazott Márk István helyzetéről (1966. április 29.) MNL OL XK-J-l-k 1966 USA 6. d.
