Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Takács Róbert: Nyitottság és zártság dilemmái - kulturális érintkezések a külfölddel és a nyugattal VI/1491
954 külföldi vendéggel. 1950-ben 47 magyar tudós járt külföldön az MTA képviseletében, 1960-ban 863 magyar kutató járt külföldön és az akadémia 878 vendéget fogadott, öt évvel később már 1476 kiutazó és 1689 beutazó szerepelt a nyilvántartásba.49 Tegyük hozzá, ekkor az akadémiai „forgalom” csak a kutatói utazások egy töredékét adta. Három évvel korábban készült el a Kulturális Kapcsolatok Intézetének 1963-as jelentése: eszerint 1929-ben 200, 1963-ban nagyjából kétezer nemzetközi szervezet működött; 1923 és 1929 között 831 nemzetközi konferenciát rendeztek, 1963-ban egyetlen év alatt közel 3000-et. Magyarország 1963. január 1-jén 364 nemzetközi szervezetnek és intézménynek volt tagja (ezek fele — 184 — volt nemzetközi kulturális vagy tudományos szervezet), vagyis kétszer annyinak, mint amennyi három és fél évtizeddel korábban létezett.50 A fenti két adatsor két eltérő megközelítést implikál. Az első esetben adja magát, hogy a számokat a hidegháború narratívájába illesztve értelmezzük, és a dinamikusan bővülő konferenciaturizmust és tudóscserét a nemzetközi feszültség enyhülésének és a nyitás politikájának tulajdonítsuk. A második adatsorra viszont a hosszú időtáv törvényei érvényesek, és a nemzetközi kapcsolatok bővülésének hosszú távú trendjét rajzolják ki, amelyben — bár a KKI adatai erre nem tértek ki — az 1950-es évek első fele (és természetesen a II. világháború) csak átmeneti visszaesést hoztak. Ha a nemzetközi kereskedelem vagy turizmus adatait évszázados távlatban vizsgáljuk, hasonló dilemma adódik, hiszen azt látjuk, hogy az ipari forradalom, a 19. század második fele, a vasút, az óceánjárók, a tenger alatti kábelek, a telegráf (a „viktoriánus internet”51) hozott először robbanásszerű fejlődést, léptékváltást, és járt olyan következményekkel, mint a modern tömegsajtó kialakulása vagy a szabadidő megjelenése.52 Az I. világháború előestéjén — a nyomdai átfutási idő miatt a trónörökös meggyilkolásának napján megjelenő — Borszem Jankó humorlap teljes természetességgel szentelte az egész lapszámot az utazás és nyaralás témájának,53 majd néhány héttel később a lapokat elárasztották a rémséges, kalandos — és néha humoros — hazatérés-történetek, mivel a háború kitörése tízezreket ért ellenséges állam területén. Az 1950-es és 1960-as évek, a II. világháború utáni konjunktúra évei újabb jelentős idegenforgalmi expanziót eredményeztek - a külföldi utazás lehetősége ekkor nyílt meg valójában a középosztályhoz tartozók előtt. Míg a 19. század végének világjárói vonatra ültek, a kor költőit a vasút ihlette meg, a 20. század közepén a légiközlekedés forradalma bontakozott ki, a szovjet műszaki fejlettség szimbólumai közé — a szputnyik, az atomerőmű és az atomjégtörő mellé — bekerült a sugármeghajtású TU-104-es és 114-es. FeriNYITOTTSÁG ÉS ZÁRTSÁG DILEMMÁI - KULTURÁLIS ÉRINTKEZÉSEK ... 1503 49 Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi kapcsolatairól (1966. szeptember). MNL OL M-KS 288 f. 35/1966/5. ő. e. 50 Jelentés Magyarország nemzetközi szervezetek munkájában, konferenciákon való részvételéről (1963. június 12). MNL OL M-KS 288 f. 33/1963/1. ő. e. 51 Tom Standage: The Victorian Internet: The Remarkable Story of the Telegraph and the Nineteenth Century’s On-Line Pioneers. London, Bloomsbury Publishing, 2009. 52 Briggs, Asa-Burke, Peter: A média társadalomtörténete. Gutenbergtől az internetig. Budapest, Napvilág Kiadó, 2012. 149-172 . 53 Borsszem Jankó 1914/26. (1914. június 28.)