Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Sz. Nagy Gábor: A magyar sajtó politika a koalíciós időszakban (1944-1948) Sajtótörténeti vázlat VI/1465

1478 SZ. NAGY GABOR képes, legnagyobb részük modern vagy felújított. A rotációspapír gyártására a Neményi Papírgyár gépének leszerelése után viszont nem maradt alkalmas gép. De nemcsak a gépek, hanem a feltételek is hiányoztak. Ezért 1946-ban a kényszerű rotációspapír-gyártás a nyersanyag hiánya, a nem erre a célra terve­zett gépek idő előtti elhasználódása miatt már csak rövid ideig volt fenntartha­tó. A nyersanyagok nagy része importból származott. A papírgyárak gazdálko­dását a nyersanyagkészlet szabta meg, főleg azért, mert tartalékpapírral a gyá­rak nem rendelkeztek. Az ellátási nehézségek 1946 elejére vészes mértéket öltöttek. Ezért 1946. január 12-én a Magyarországi Papírgyárak Munkaközössége jelentést tett le a Tájékoztatásügyi Minisztérium asztalára. A javaslat szerint a sajtó papírellátá­sát, valamint a gyárak nyersanyagszükségletének a biztosítását importból kell megoldani, valamint a papírgyártást úgy kell megszervezni, hogy teljes mérték­ben ellenőrizhető legyen a „papírgazdálkodás minden fázisa”.55 A sok terv és jelentés azonban nem hozta meg a várt eredményt. A lapok továbbra is küzdöttek a folyamatos papírhiánnyal, köszönhetően a gyárak nyersanyagellátásában mutatkozó nehézségeknek. Ez pedig rossz fényt vetett a még csak néhány hónapja működő Tájékoztatásügyi Minisztériumra is, amely­nek egyik kiemelt feladata lett volna, hogy a sajtó papírellátását minden körül­mények között biztosítsa. Ezért március 11-én Nagy Ferenc arról értesítette Bán Antal iparügyi minisztert, hogy a rotációs papír elosztását a saját hatáskö­rébe vonja. Eddig ugyanis a Tájékoztatásügyi Minisztérium volt jogosult a pa­pírelosztás ügyében intézkedni (azon belül is Kállai Gyula politikai államtitkár hatásköre volt), ezután azonban csak javaslattételi joga lesz. Nagy kérte Bánt, hogy erről tájékoztassa az illetékes szerveket is (Papírosipari Irodát, valamint az Anyag- és Ár hivatal papír osztályát).56 1946 februárjában újra terítékre került a sajtópolitika szabályozása is. Ennek érdekében a Belügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya egy rende­lettervezetet készített a sajtótermékek terjesztéséről, amit megküldött az Igaz­ságügyi Minisztériumhoz. A Belügyminisztérium célja a rendelettervezettel az volt, hogy az eddig a Tájékoztatásügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozó lapengedélyek kiadását és visszavonását (azaz a lapbetiltást) a saját hatásköré­be vegye át. Ez nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy mind a Tájékoztatásügyi Minisztérium, mind a Miniszterelnökség kisgazda irányítás alatt állt, míg a Belügyminisztériumot a kommunista Nagy Imre vezette. A tervezet abban nem hozott változást, hogy a sajtótermékek megjelenését engedélyhez kötötte, hi­­szen ezt már az 1914. évi XIV t.c. 8.§-a is kimondta.57 Abban az értelemben sem 55 MNL OL XIX-I-10-924/1946 (10. d.) A Magyarországi Papírgyárak Munkaközössége jelenté­se a magyarországi papírtermelésről és papírgazdálkodásról, 1946. január 12. 56 MNL OL XIX-A-l-j-V-4623/1946 (49. d.) Nagy Ferenc miniszterelnök levele Bán Antal ipar­ügyi miniszternek a rotációs papír elosztásának miniszterelnöki hatáskörbe utalásáról, 1946. márci­us 11. 57 1914. évi XIV törvénycikk a sajtóról. http://www.l000ev.hu/index.php?a=3&param=7270 [le­töltés ideje: 2013. december 1.] Erről lásd részletesen: Buzinkay Géza: Harc a sajtóreform körül, 1914. In: Médiumok, történetek, használatok - Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély Mihály tiszteletére. Szerk. Pusztai Bertalan. Szeged, 2012. 282-292.

Next

/
Thumbnails
Contents