Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3

10 SIPOS BALAZS ahogy a nőiesség feminista és konzervatív jelentéseinek összeütközése, a nőies­ség „valódi jelentésének” meghatározása is a médiumokban zajlott. Tanulmá­nyomban ezekkel a kérdésekkel Karen Ross, Ann Heilmann és Margaret Beetham, Alys Eve Weinbaum és kutatótársai, illetve Elisabeth Cheauré, Sylvia Paletschek és Nina Reusch említett munkáit követve fogok foglalkozni. Továb­bá Curran társadalomtörténetbe ágyazott médiatörténet-írásra tett javaslata szerint járok el, abban az értelemben, hogy a következtetések és magyarázatok során társadalom- és médiatörténeti okokat és okozatokat is keresem. Új nők egy antifeminista nemzeti kurzusban ? A tömegsajtó megjelenése és az új nők típusainak felbukkanása Magyaror­szágon is nagyjából egy időben történt. Az új típusú nők 19. század utolsó har­madától kezdtek feltűnni, és a 20. század első két évtizedére lassan újabb és újabb területeken lettek elfogadottak - így például a tömeglapok szerkesztősé­geiben, a folyóiratoknál, illetve a könyvkiadóknál. Ezeken a helyeken tehát megjelent a női hang, a női szempont, és nem kizárólag férfiak írtak a nőkről. Az új nők életük egy vagy több területén a férfiakkal való egyenlőségre tö­rekedtek, társadalmi pozíciójukat nem férjük, apjuk vagy valamelyik férfiro­konuk pozíciójához kívánták kötni, hanem maguk akarták meghatározni, amit a női „médiamunkások” gyakran a felszabadultak, felszabadultság fogalmaival írtak le. Mit jelent az előbb említett egy vagy több terület? Azt, hogy az új nőknek nagyon sok és eltérő típusa létezett. Martha H. Patterson rövid tanulmányában elsorolja például, hogy új nőnek tekinthető (többek között) a szüfrazsett, az egyetemre járó lány, a fogyasztásban (divatban és szórakozásban) magát kiélő fiatal nő, a szocialista nő, a mondjuk vallási, kulturális vagy jótékonysági egyle­teket alapító, azokban aktív nő, a vamp, a testével maga rendelkező és a férfias nő - azaz a tradicionális nőiességet el nem fogadó, esetleg a környezete szerint férfias munkát végző, anyagi, szellemi függetlenségre törekvő, szabad akaratá­ból (és nem családi döntésre) férjhez menő nő.24 Fontos, hogy „fokozatbeli” kü­lönbségek is léteztek abból a szempontból, hogy ki milyen mértékben követett „új-női” elemeket (mondjuk dohányzott, de nem viselte a vampokra jellemző ruhák mindegyikét), amit — mint látni fogjuk — befolyásolt, hogy milyen ele­mek mikor jelentek meg adott kulturális közegben (országban), azaz milyen mértékben váltak (esetleg évtizedek alatt) megszokottá. Innen pedig kulturá­lis, nemzeti különbségek is származtak az új nők között, amit a kultúrtörté­net-írásból ismert hibriditás fogalmával szokás kifejezni. Az új nő fogalma egyes számban tehát egy heurisztikus kategória, ahogy egyik altípusa, a mo­dern lány is.25 Ennek megfelelően a médiabeli ábrázolásuk is sokféle volt. 24 Martha H. Patterson: Introduction. In: The American New Woman Revisited. A Reader, 1894-1930. Szerk. uő. New Brunswick 2008. 1. 25 Alys Eve Weinbaum és mások: The Modem Girl as Heuristic Device: Collaboration, Connective Comparison, Multidirectional Citation. In: Uők: The Modern Girl i. m. 1-5.

Next

/
Thumbnails
Contents