Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A magyar-olasz kapcsolatok alakulása 1918-1919-ben I/133
144 HAMERLI PETRA hír is, miszerint a fordulatot Károlyi és Kun Béla közösen tervelték ki az antant megijesztésére, és arra, hogy ezáltal a magyarok esetleg nagyobb területet szerezzenek vissza, mint amihez joguk van.80 Más tudósítás szerint Károlyi szolgálni kívánta az új kormányt, mert úgy vélte, hogy Magyarország csak külső [ez esetben szovjet-orosz - H. E] segítséggel menthető meg.81 Az olasz szocialisták ellenben felszabadításként értékelték a tanácskormány hatalomátvételét, és célul tűzték ki a bolsevizmus minél szélesebb körben való terjesztését.82 Közben Kun Béla kereste a tárgyalási lehetőséget az antanttal, és jegyzéket nyújtott át Livio Borghese olasz diplomatának, valamint a magyar-román csapatok közötti semleges övezet fenntartásának felügyeletével megbízott Fernand Vix tábornoknak. Utóbbi úgy vélte, hogy az antantnak meg kell szakítania a kapcsolatot a tanácsrendszerrel, de Borghese továbbította a békekonferencián ülésezőknek a jegyzéket,83 melyet március 30-án Orlando felolvasott a jelenlévőknek.84 Az iratban Kun Béla kifejtette, hogy Magyarország új kormánya elismeri a padovai fegyverszünetet, és az ország területi integritásának kérdéseiről kész az önrendelkezési jog alapján tárgyalni. A tanácskormány ugyanis békére törekszik mind az antanttal, mind a szomszédos népekkel annak érdekében, hogy Magyarország belső, szociális átalakulása nyugodt körülmények között mehessen végbe - szólt a jegyzék. Az Oroszországgal ápolt jó viszony pusztán a két országban hatalmon lévő rezsim ideológiai hasonlóságából fakad, ezért nem zárta ki az antanthatalmakkal való együttműködés lehetőségét, sőt, szívesen vennék, ha antantmisszió érkezne Budapestre.85 A Négy Nagy egyetértett abban, hogy hivatalos diplomáciai missziót nem küldenek a magyar fővárosba, de a helyzet feltérképezésével megbíznak valakit. Erre a feladatra a dél-afrikai Jan Christian Smuts tábornokot jelölték ki.86 80 MNL OL K 807 6. doboz 24. ő. e. 7. o. 1919. márc. 29. (Olasz lapszemle, II Corriere della Sera) 81 II Corriere della Sera. 1919. márc. 24. 82 MNL OL K 807 Forradalmi Kormányzótanács Sajtóosztálya és a Sajtódirektórium iratai. Forradalmi Kormányzótanács Sajtóosztálya és a Sajtódirektórium iratai.6. doboz 24. ő. e. 8. o. 1919. márc. 30. (Olasz lapszemle, Avanti!) 83 Ormos M.: Padovától Trianonig i. m. 212-214. 84 Papers relating to the foreign relations of the United States, 1919. The Paris Peace Conference. Volume V Washington US Government Printing Office 1942-1947. 16. A továbbiakban: PPC/V (http://digital.library.wisc.edu/1711.dl/FRUS1919ParisV05 ) 85 PPC/V 18. 86 L. Nagy Zs.: A párizsi békekonferencia és Magyarország i. m. 103-104. Smuts tábornok küldetése teljesítése során elsősorban a Vix-jegyzékre tért ki. Tájékoztatta Kun Bélát arról, hogy a Vix által kijelölt vonal nem a végső politikai határt jelenti, és a magyar csapatok visszavonása a vonal mögé, valamint a semleges övezet szövetségesek általi megszállása a rend és a béke fenntartásához kell. Kun úgy vélte, hogy a csapatok visszavonása két okból lehetetlen: egyrészt a magyar közvélemény fontosnak tartotta a történelmi Magyarország területének megőrzését, így a Vix-jegyzék erőltetése a tanácskormány azonnali bukását vonta volna maga után, másrészt a csapatok nem tartották volna be a visszavonulást előirányzó rendelkezést, mert — helyi, főleg székely erőkről lévén szó — a kormány nem rendelkezett megfelelő kontrollal a területet védő csapatok felett. Azonban a kormány, mely a békéhez jobban ragaszkodott, mint Magyarország területi integritásához, kész volt tárgyalni az utódállamokkal a területi kérdésekről. Smuts a beszélgetést követően Prágába utazott, hogy tárgyaljon az esetleges, Tanácsköztársaság elleni szövetséges intervencióról, majd visszatért Párizsba. (PPC/V 41-13.)
