Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A magyar-olasz kapcsolatok alakulása 1918-1919-ben I/133

A MAGYAR-OLASZ KAPCSOLATOK ALAKULASA 1918-1919-BEN 145 Az olasz sajtó ezt követően már jóval enyhébb hangnemben nyilatkozott a rendszerről. Beszámolt Kun külpolitikájáról, hírül adva a jegyzék tartalmát: a kommunista vezető jóban kíván lenni a szövetségesekkel, amennyiben azok nem fenyegetik Magyarország érdekeit. A területeket illetően szeretné, ha visszaadnák őket a magyaroknak, ám nem ragaszkodik hozzájuk foggal-köröm­mel. Jóval fontosabbnak tartja ugyanis az egyetemes testvériség eszméjét.87 Az olasz diplomaták is folyamatosan kommentálták az eseményeket, illetve ter­vezgették, hogyan tudnák megoldani a helyzetet úgy, hogy azzal befolyási öve­zetüket is növelhessék. A Budapesten titkos ügynökséget létesítő Cesare Finzi88 április 6-án kelt levelében úgy vélte, hogy a magyar bolsevizmus nacionalista jellegű, és a belső rend is tökéletes Budapesten, így a változás nem ad okot ag­godalomra.89 Arrigo Tacoli ezzel szemben úgy gondolta, hogy szó sincs naciona­lizmusról, és a tanácsrendszernek nem akadt nagyszámú pártfogója, így van esély a megbuktatására.90 A bécsi olasz fegyverszüneti bizottság feje, Roberto Segre szerint Magyarországon a bolsevizmus terrorba fulladt, és már Bécset is megfertőzték az eszmék.91 Nem értett egyet a Tanácsköztársaság ideológiájával a korábban közvetítő szerepre vállalkozó Livio Borghese sem, ám magával Ma­gyarországgal szimpatizált, ezért nem az ott uralkodó aktuális rendszer mi­lyenségére fordította a figyelmet.92 Az azonban tény, hogy Borghese, Tacolival együtt, már a Tanácsköztársaság kikiáltását követő napokban egy, az antant számára is elfogadható nemzeti kormány létrehozásán kezdett munkálkodni.93 Vagyis a diplomatákról elmondható, hogy alapjában véve mindannyian negatí­van ítélték meg a Tanácsköztársaságot, ki finomabban, ki nyersebben adva hangot a véleményének. Az ideológiáról alkotott, nem túl hízelgő vélemény ellenére a háború utáni magyar-olasz kapcsolatok akkor váltak a legintenzívebbekké, amikor Orlando kormánya volt hatalmon Olaszországban, és Borghese herceg Budapesten tar­tózkodott.94 Áprilisban az olasz érdekek gyors cselekvést kívántak, miután fel­röppent a hír, hogy a magyarok és a jugoszlávok ismét közelednek egymáshoz.95 Ennek lehetőségét pedig Olaszország — aki továbbra is Jugoszlávia ellen dolgo­zott — nem tűrhette tétlenül, így csakhamar változásokat eszközölt a magyar­­országi olasz jelenlétben. Az 1919 januárjában ideiglenes jelleggel Budapestre küldött Riccardo Pentimalli őrnagyot, akit akkor a katonai antantmisszió élére 87II Corriere della Sera. 1919. márc. 29. 88 Eredeti nevén Cesare Pettorelli Lalatta. Szabó Mária: i. m. 111. 89 I Documenti Diplomatici Italiani. Sesta Serie 1918-1922. Volume III. Szerk.: Renato Grispo. Roma, 2008. (Innen: http://www.bv.ipzs.it/bv-pdf/0061/MOD-VP-06-l-26_963_l.pdf Letöltés: 2013. 01. 16.) 134. irat, 145-146. Cesare Finzi, a Venezia-Giulia tartománybeli hírszerző iroda vezetője Diaznak, 1919. ápr. 6. A továbbiakban: DDI/6./III. 90 DDI/6./III. 164. irat, 173-174. Tacob Sonninónak, 1919. ápr. 10. 91 DDI/6./III. 238. irat, 239. Raniero Paulucci, berni olasz teljhatalmú megbízott Sonninónak, 1919. ápr. 15. 92 Olasz dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaságról. Közreadja: Réti György. Századok, 1975 3-4. 647. A továbbiakban: Olasz dokumentumok. 93 Uo. 648. 94 Ormos M.: i. m. 259. 95 Olasz dokumentumok, 649.

Next

/
Thumbnails
Contents