Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A magyar-olasz kapcsolatok alakulása 1918-1919-ben I/133
A MAGYAR-OLASZ KAPCSOLATOK ALAKULASA 1918-1919-BEN 143 séget ajánlott Magyarországnak, továbbá morális támogatást a békekonferencián (ez utóbbit a „formális” jelzővel illette), ezen kívül anyagi segítséget és kedvezményeket Fiúméban. Szorgalmazta a magyar-román közeledést is.74 A kérdés — Olaszország, vagy Jugoszlávia? — végül a Tanácsköztársaság kikiáltásával lekerült a napirendről. Nem kizárt, hogy ha Károlyi hatalmon maradt volna, a jugoszláv orientáció aratott volna győzelmet. Legalábbis erről tanúskodik, hogy a Jugoszláviával való tárgyalásokat szorgalmazó levelek száma márciusra jelentős mértékben megnövekedett, napi szintűvé vált. Károlyi vélhetően azt tartotta szem előtt, hogy Jugoszlávia egyrészt szomszédos állam, így érdemes vele jóban lenni, másrészt a délszlávokat támogatja Franciaország is, akinek a kegyeit nem ártott volna elnyerni, mivel a békekonferencián egyértelműen az övé volt a döntő szó. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy kettőn állt a vásár, és a jugoszláv fél csak taktikai okokból tárgyalgatott Budapesttel, a szövetséghez pedig ennél nagyobb hajlandóság lett volna szükséges. 3. Magyar-olasz kapcsolatok a Tanácsköztársaság idején Magyarországon a Tanácsköztársaságot 1919. március 21-én kiáltották ki, azt követően, hogy Károlyi Mihály köztársasági elnök és Berinkey Dénes miniszterelnök a lemondást választották az antanthatalmak által küldött Vix-jegyzékben75 foglaltak helyett. Az antanthatalmak köztudottan tartottak a bolsevizmus nyugatra áramlásától és elterjedésétől, a magyar eseményeket pedig ekként értékelték.76 Az új magyar rezsimmel a nagyhatalmak közül Olaszország volt a legtoleránsabb, legalábbis látszólag. Az, hogy a Budapesten állomásozó olasz küldöttek a helyükön maradtak, arra utal, hogy nem foglalkoztak a rendszer bolsevik voltával. A sajtóbejegyzésekből és az olasz lapszemléből77 azonban egyértelműen kiderül, hogy többnyire negatívan ítélték meg azt. Az első sajtóvisszhang március 23-án jelent meg, és azt taglalta, hogy az új helyzet Károlyi hibájából alakulhatott ki, és a proletárdiktatúra — mivelhogy voltaképpen a román terjeszkedés megállítását és a románlakta területek megtartását tűzte ki célul — imperialista. A cikk elmondta azt is, hogy a magyar határt volt oroszországi hadifoglyok őrzik, akiket fogságuk idején teljesen áthatottak a bolsevik eszmék.78 Az olaszok — a többi antanthatalomhoz hasonlóan — úgy vélték, hogy a tanácsrendszer létrejöttét az oroszok készítették elő.79 Volt olyan 74 DDI/6./II. 655. irat, 480. Tacoli Sonninónak, 1919. márc. 5. 75 A Femand Vix francia ezredes által átadott Vix-jegyzék célja az volt, hogy semleges övezetet hozzon létre egy nyugati és egy keleti határvonallal, amelyek mögé az egymással harcoló magyar, illetve román csapatokat vissza kellett vonni, így szétválasztva a hadakozó feleket. A román csapatok ennek értelmében az Arad-Nagyszalonta-Nagyvárad-Nagykároly-Szatmárnémeti vonalig nyomulhattak előre, a magyar csapatokat pedig a Debrecen-Dévaványa-Gyoma-Orosháza-Hódmezővásárhely-Szeged vonal nyugati felére kellett visszavonni. (Hajdú Tibor: A magyarországi Tanácsköztársaság. Bp. 1969. 24.) 76 L. Nagy Zs.: A párizsi békekonferencia és Magyarország i. m. 263. 77 Az olasz lapszemle a Tanácsköztársaság idején készült, és az Olaszországban megjelenő magyar vonatkozású cikkeket tartalmazza. Jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található. 78 II Corriere della Sera. 1919. márc. 23. 79 MNL OL K 807 Forradalmi Kormányzótanács Sajtóosztálya és a Sajtódirektórium iratai. 6. doboz 24. ő. e. 4. o. 1919. márc. 28. (Olasz lapszemle, II Corriere della Sera)
