Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Mesterelbeszélések VI/1425
MESTERELBESZELESE K 1437 A Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711) szerzőségét eredetileg Thaly Kálmán vállalta. Mivel ő nem írta meg, így a bő fél évszázadot átfogó kötet Acsády Ignác politikatörténeti műve lett. Marczali Henrik dolgozta fel Magyarország története a szatmári békétől a bécsi kongresszusig 1711-1815 címmel (későbbi kifejezéssel élve) a bő évszázadnyi „hosszú” tizennyolcadik századot. Komplex tematikával, árnyalt megközelítéssel, tárgyilagos megítéléssel, túlnyomórészt addig feltáratlan forrásanyag alapján. A nemzeti államalkotás kora (1815-1847) Ballagi Géza széles forrásbázison alapuló bő három évtizedet tárgyaló politikatörténeti alkotása volt. A sorozat zárókötetének szerzője Kónyi Manó, majd Marczali Henrik lett volna, de visszaléptek. Ezért A modern Magyarország (1848-1896) első részének, az 1848-1849-es szabadságharc politikai és hadi eseménytörténetének Márki Sándor, második részének, az 1849 és 1896 közötti politikatörténetnek Beksics Gusztáv lett a szerzője. Horváth Boldizsár, Fáik Miksa és Kónyi Manó forrásanyagokkal segítették Beksics munkáját.27 A könyv fél évszázadot fogott át. A sorozat szerzői közül Marczali Henrik két és háromnegyed könyvet (az egész sorozat csaknem harmadát), Acsády Ignác két teljes kötetet, Fraknói Vilmos és Ballagi Géza egyet-egyet, Angyal Dávid csaknem egyet, Pór Antal és Schönherr Gyula, valamint Márki Sándor és Beksics Gusztáv egy-egy könyv felét, Frőchlich Róbert, Kuzsinszky Bálint és Nagy Géza összesen egy kötet negyedét, Dézsi Lajos egy másiknak a tizenötödét írta. A címek túlnyomórészt politikatörténeti, közelebbről államtörténeti jellegű feldolgozásra és elbeszélésre utalnak. Közülük három dinasztiák, kettő királyok uralkodása szerinti korszakolásra épül. Az ország három részre tagolásának politikatörténetét elbeszélő mű az egységes magyar királyság hiányát, az annak helyébe lépő politikai kereteket és viszonyokat mutatta be. Egy másik két esemény, egy magyar történeti és egy európai történeti esemény közötti bő évszázadot tárgyalt. Olyan címet is olvashattunk, amelynek szerzője mindössze harminckét év politikatörténetének feldolgozására vállalkozott. Ám ez az időszak kitüntetett jelentőségű volt, mert az elbeszélés szerint ebben a bő három évtizedben alkották meg a magyar nemzetállam programját. A sorozatzáró kötet fél évszázadra terjedt ki. A modern Magyarország már címével elkülönítette tárgyát a korábbiakban tárgyalt régi Magyarországtól, és arra utalt, hogy — mai kifejezéssel —jelenkortörténetet foglalt magában. A tartalomjegyzékek olvasása azt a benyomást kelti, hogy nemcsak a címek túlnyomó része politikatörténeti, hanem a könyv- és a fejezetcímek is. Ezekhez mintegy kiegészítésként művelődéstörténeti fejezetek társultak. Amennyiben elolvassuk A magyar nemzet történetét, úgy találjuk, hogy az túlnyomórészt valóban politikatörténet, amelyhez függelékként némi művelődéstörténet társult. Utolsó két kötete foglalta magában a nemzeti liberális elbeszélés betetőzését, a modern magyar nemzetállam programját és annak megvalósítását, létrejöttét. 27 A magyar nemzet története. I-X. Szerk. Szilágyi Sándor. Athenaeum Irodalmi és nyomdai Részvénytársulat. Budapest, 1894-1898. http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/