Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1421 6. táblázat Nemzetiségi általános iskolák az 1956/57. és az 1959/60. tanévben90 Nemzetiség 1956/57. tanév 1959/60. tanév Tannyelvű Nyelvoktató Összesen Tannyelvű Tagozatú Nyelvoktató Összesen Délszláv 16 52 67 14 1 51 66 Német 3 116 119 4 123 127 Román 10 12 22 6 4 10 20 Szlovák 6 113 119 5 1 102 108 Összesen 35 293 327 25 10 286 321 Az évtized végére valamennyi nemzetiség gimnáziumi továbbtanulásának lehetőségét egy-egy önállóan működő intézetben megteremtették. A németeknek ezen felül Budapesten, Kőszegen és Sopronban gimnáziumi tagozatuk működött. A gimnáziumok tanuló létszáma az egyes nemzetiségek között nem mutat kirívó aránytalanságot. A gimnáziumok elhelyezésében, körülményeiben voltak ugyan eltérések, de valamennyi intézmény hasonló problémákkal — megfelelő képzettségű pedagógusok, tanítható tankönyvek, anyanyelvű irodalom hiánya — küzdött.91 7. táblázat Nemzetiségi gimnáziumok összesítő adatai, 1959. szeptember l.92 Nemzetiség Település Osztályok Tanúlók összesen I. II. III. IV. Német Baja 35 25 29 16 105 90 A táblázatot a MNL OL XIX-I-2-f 859-21/1957. és XIX-I-4-g 35. tétel A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának összesítő kimutatása a nemzetiségi intézményekről, 1959. december 15. alapján állítottam össze. Egy másik statisztikai kimutatás a német nyelvoktató általános iskolák számát 1959. márciusában 145-ben határozza meg. - MNL OL XIX-I-4-g 43. tétel Jegyzék a nemzetiségi tannyelvű és nyelvoktató általános iskolákról, 1959. március 1. 91 Schwalm Pál a bajai német gimnázium igazgatója Wild Frigyes kérésére foglalta össze az intézmény helyzetét: „Hogy a német gimnázium komolyan megfelelhessen hivatásának, szükséges, hogy megfelelő, németül jól beszélő szakemberekkel legyen ellátva. (...) Csak az a nevelő képes ezen a területen jó munkát kifejteni, akinek ez a fajta iskola bizonyos fokig szívügye. Az a kartárs, aki ellenséges szemmel nézi az iskolát és annak tanulóit, nagy romboló munkát fejthet ki. (...) A tankönyv kérdése is elrendezendő. Meg kellene íratni folyamatosan a rendes, véglegesnek tekinthető tankönyveket. A tankönyvek könnyű nyelvezetűek, könnyen áttekinthetőek, ízlésesek, szépek legyenek. A tankönyvírók ne a quantumra törekedjenek, ne minél több ívet akarjanak produkálni. Az előírt anyagot elsajátítható teljedelemben és nyelvezeten íiják meg” - MNL OL XK-I-4-g 1. tétel Személyi ügyek. 1959. Schwalm Pál levele Wild Frigyesnek, 1959. április 10. - Kiemelte még a pedagógusok nyelvi továbbképzésének szükségességét, a tanuló-csere kialakítását és rendszeressé tételét az NDK-val, önálló iskolai könyvtárak alapítását, a média szerepét a nemzetiségi intézmények elfogadtatásában. 92 MNL OL XIX-I-4-g 35. tétel A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának összesítő kimutatása a nemzetiségi intézményekről, 1959. december 15. alapján állítottam össze. Ekkorra már a tanító és tanárképzés teljes vertikumát is kialakították.
