Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1419 Ismertették a nemzetiségi iskolahálózat adatait is, amit az 1956-os párthatározat óta elért eredménynek tüntettek fel. Valójában az óvodák és a német iskolahálózat kivételével a többi nemzetiség intézményhálózata már az ’50-es évek elejére kialakult. Ezt követően a korszak végéig már sem jelentősebb számszerű, sem minőségi változás nem következett be. Helyesnek ítélték azt is, hogy a nemzetiségi tanulók többsége a „mi sajátos viszonyainknak megfelelően” magyar általános iskolákban, heti három órában külön tantárgyként tanulta az anyanyelvét. S bár előírta a határozat az anyanyelvi oktatási igények kielégítést, azt is hangsúlyozta, hogy ezt minden erőltetéstől mentesen kell megtenni. Azt, hogy ez mit jelentett, a következő évek gyakorlata mutatta meg. Ebben az esetben nem csak arról volt szó, mint a korábbi években, hogy a határozat által deklarált jogokkal az érintettek nem élhettek. Az 1958. októberi párthatározatban, ha burkoltan is, de elvileg is megfogalmazódott a nemzetiségek asszimilációjának fölgyorsítása. A nemzetiségi osztály, illetve ekkor már főosztály munkatársai úgy tűnik nem érzékelték, vagy nem akarták tudomásul venni a párthatározat valódi törekvéseit. Az 1958-59. évben éppen a határozatra hivatkozva számos olyan folyamatot igyekeztek elindítani, ami a nemzetiségi oktatás tartalmi megújítását szolgálta. Látszólag technikai megfontolásból, a statisztikai adatszolgáltatás egyértelművé tétele miatt határozták meg a nemzetiségi iskolák besorolását. Valójában azonban az elnevezések révén tartalmi kérdéseket tisztáztak. 1958. szeptemberétől nemzetiségi tannyelvű iskolának csak azokat az intézményeket tekintették, amelyek szervezetileg és jogilag is önállóan működtek. Azt a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolát azonban, amelyik a magyar iskolával közös igazgatás alatt, legtöbbször azzal egy épületben, csak külön csoportokkal működött, nemzetiségi tagozatú iskolának nevezték. Nem változott a nyelvet csak tantárgyként tanító iskolák „nemzetiségi nyelvet oktató iskola” megnevezése.87 5. táblázat Nemzetiségi oktatási intézmények Magyarországon, 1959. szeptember l.88 intézmények tanulók tanárok Óvoda 44 1379 44 Általános iskola a) tannyelvű 25 2377 160 b) tagozatú 10 87 MNL OL XIX-I-2-f 859-szn. (16D-1957. A nemzetiségi oktatás egy-egy részterületét érintő kérdés kapcsán az alábbi tájékozatok kerültek kiadásra: „Tájékoztató a nemzetiségi oktatási és nevelési intézmények iskoláztatási és felvételi munkájához”, a „Tájékoztató a német tanítási nyelvű általános gimnáziumokról”, valamint a „Feljegyzés a nemzetiségi oktatással összefüggő munkaerő gazdálkodási utasításhoz” - MNL OL XIX-I-4-g-t.n.-kisszámos-81/1959., 90/1959, valamint 321/1959. 88 MNL OL XTX-I-4-g 35. tétel A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának összesítő kimutatása a nemzetiségi intézményekről, 1959. december 15., és Pártállam,. 2003. 288.
