Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1417 struktúrában a mozgástér nagyon korlátozott volt, éppen ezért felértékelődött a helyi vezetők szerepe, viszonyulása a nemzetiségekhez. Az 1956-os forradalmat követően a Német Demokratikus Köztársaság is nagyobb figyelmet fordított a magyarországi németek helyzetére. A két ország közötti kultúregyezmény értelmében a német szakos tanárok számára az NDK-ban nyári továbbképző tanfolyamokat szerveztek. 1958 tavaszán a német fél kifogásolta, hogy a kiküldendő 20 pedagógus között csak 4 olyan szerepelt, aki német nemzetiségi iskolában tanított. A csoport nagyobb része magyar iskolák német szakos tanáraiból tevődött össze. A német fél ezért az arányok megváltoztatását kérte. Bár a közbelépést elsősorban politikai okok — a nyugat-német befolyás ellensúlyozása és az NDK szerepének és jelentőségének megerősítése — motiválták, a német nemzetiségi iskolákra való odafigyelés is vitathatatlan.82 A Művelődési Minisztérium Statisztikai Osztálya az 1958/59. tanév kezdetekor valamennyi általános iskola, így a nemzetiségiek helyzetét is fölmérte. A kérdőív az iskolák alapvető adatai mellett — működés helye, az épület jellemzői (osztálytermek száma, állapota), az egyes osztályok, illetve tanulócsoportok létszáma, a tanulók korcsoportos megoszlása, szociális helyzete — kitért az oktatás tartalmi elemeire is. így vizsgálta, hogy osztott rendszerű-e az iskola, mely nyelveket tanítják rendkívüli tárgyként, folyik-e orosz nyelvoktatás, vagy a kötelező tárgyak mellett milyen egyéb gyakorlati foglalkozásokat tartanak. Emellett különböző szempontok — végzettség, nem- és korösszetétel, az alkalmazás módja, óraleterheltség — alapján a tantestületek összetételét is fölmérték. A nagyon sok szempontú, a technikai és személyi feltételeket is vizsgáló fölmérés összesítéséről, illetve eredményeinek fölhasználásáról azonban nincs tudomásunk.83 Ezekkel a gyakorlati lépésekkel párhuzamosan az 1956-os forradalmat követő konszolidációs folyamat részeként — mint ahogyan már korábban is jeleztem — a Forradalmi Munkásparaszt Kormány, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése is foglalkozott a magyarországi nemzetiségek helyzetével.84 Az MSZMP Politikai Bizottsága által 1958. október 7-én elfogadott a nemzetiségek között végzendő politikai, oktatási és kulturális munkáról szóló határozata hosszú időre meghatározta a hazai nemzetiségpolitika alapelveit. A határozat megalkotásának szükségességét azzal indokolták, hogy az 1956. május 82 Az NDK parlamenti küldöttsége 1957. októberében több német nemzetiségi iskolát is fölkeresett, s megállapították, hogy az „ott folyó politikai felvilágosító munka és nevelés meglehetősen alacsony fokon áll”. - MNL OL XIX-I-4-g 3.tétel 54 292/1958. 83 A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának anyagában csak a szlovák nyelvoktató iskolákra vonatkozó fölmérés adatlapjai maradtak fönn. A többi nemzetiségi iskolára, illetve a magyar általános iskolákra vonatkozó adatlapokat nem leltük föl. - NL OL XfX-I-4-g 32 tétel Nyelvoktató iskolák statisztikai jelentése, 1958-1959. 84 Ennek a tanulmánynak a keretében a legfelsőbb állami és pártszervezetekben hozott döntéseknek csak az oktatással összefüggő részével, illetve az arra gyakorolt hatásával foglalkozom. 1957. nyarán újabb jelentés készült a magyarországi nemzetiségek helyzetéről az ENSZ számára is. Az oktatásra vonatkozó anyagot ismét a nemzetiségi osztály állította össze. - MNL OL XDÍ-I-2-f 859 21/1957. Erre vonatkozóan részletesen lásd Föglein Gizella: A nemzetiségi-kisebbségi kérdés, mint külpolitika államhatáron belül. Adatszolgáltatás az ENSZ-nek és párthatározat a magyarországi nemzetiségekről - 1958. - Jogtörténeti Szemle. 2009. 1. szám. 1-13.
