Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1407 „nemzetiségek az ellenforradalom idején általában hűek maradtak a néphatalomhoz, többségükben felismerték a nacionalizmusban rejlő veszélyt. Elvétve akadtak csak, akik egyéni sérelmeik orvoslására igyekeztek az eseményeket kihasználni.”54 Wild Frigyes, az MNDSZ elnöke Kállai Gyula miniszterhez 1957. július 15-én írott levelében kitért ugyan a németek forradalom alatti magatartására, de nagyrészt megoldatlan problémáikat sorolta. „Az ellenforradalmi események a német nyelvű magyar állampolgárok között is éreztették a maguk romboló hatását. Súlyosabb kilengések ugyan nem fordultak elő, de az ellenforradalmi elemek itt is megkísérelték a zavarkeltést, az eddig még elintézetlen problémáknak a maguk módja szerint való megoldását, így pl. az elkobzott német lakóházak visszafoglalását, a német lakosság és a telepesek közötti viták szítását, ami egyébként kölcsönös ellenforradalmi törekvés volt. (...) Az MSZMP Intézőbizottsága és a Minisztertanács minél előbb foglalkozzék a hazai németajkú dolgozók részünkről már előterjesztett problémáival és tegye meg a szükséges intézkedéseket a kiküszöbölhető sérelmek orvoslására.”55 A forradalmi események a pedagógusok disszidálása, a tanulók lemorzsolódása — a diákotthonban lakók nagy számban tértek haza — révén negatívan érintették a nemzetiségi iskolákat is. Több helyen sor került — főleg szlovák — iskolák bezárására, vagy átmenetileg a tanítás szüneteltetésére. Ugyanakkor a megyei jelentések alapján az is megállapítható, hogy a nemzetiségi iskolahálózat összességében stabil maradt. A nemzetiségi osztály 1957 első felében mindenekelőtt a forradalom hatására bekövetkezett változásokat mérte föl, majd az 1957/58. tanévben a megszűnt iskolák és csoportok újjászervezésén dolgozott. 1957. január 29-én körlevélben szólította föl a megyei tanácsok művelődési osztályait, hogy készítsenek összefoglaló jelentést a nemzetiségi oktatásban bekövetkezett változásokról. Ebben településenként föl kellett sorolni a megszűnt, vagy szünetelő nemzetiségi intézményeket, az eltávozott pedagógusok nevét, érinteniük kellett a tanulói létszám csökkenését és annak okát, a szakfelügyelet további biztosításának módját. Részletesen ismertetniük kellett, hogy milyen idegen nyelv tanítását vezették be.56 A változások kevésbé érintették a román és német iskolákat, nagyobb mértékben a szlovákokat. Román tannyelvű általános iskola bezárására nem került sor. Kétegyházán a nyelvoktatás ideiglenesen szünetelt. A román tannyelvű iskolákban 15-el, a nyelvoktatókban 29-el, a gyulai román gimnáziumban 11-el csökkent a tanulói létszám. Azaz ennyi gyerek évközben átiratkozott 54 Szesztay Ádám, i. m. 58. Az előterjesztést Kállai Gyula művelődési miniszter jegyezte, de a minisztertanács végül nem tűzte napirendre. 55 A levelet Kovács Péter a nemzetiségi osztály vezetője is aláírta. - MNL OL XK-I-2-f 859- szn. (1131/1957. 56 Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL TML) Tolna Megyei Tanács VB Művelődési Szakigazgatási Szerve Művelődés Osztálya (a továbbiakban: XXIII.16.b.) 74 175/1957. A jelentést március 1-ig kellett megküldeni a minisztériumnak.
