Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
1406 TOTH AGNES get a szóbeli tanácsokon és elvi támogatáson kívül nem kaptak a minisztériumtól.51 Magyarországon a háború után több mint egy évtizedig szünetelt a német szakos tanárképzés is. így mind a tannyelvű, mind a nyelvoktató német általános iskolákban németül beszélő, de annak tanítására nem képesített pedagógusokat alkalmaztak. A tervezett német iskolahálózat fejlesztése — újabb 25-30 tannyelvű, illetve 150-200 nyelvoktató iskola, illetve tagozat — elodázhatatlanná tette a német szakos általános iskolai tanárképzés megszervezését. A pénzügyminisztérium csak úgy járult hozzá a képzés elindításához, ha az sem a beiskolázási, sem az oktatói létszám, sem az előirányzat növekedését nem jelenti. Az Oktatási Minisztériumnak saját költségvetéséből, póthitel igénylése nélkül kellett a szak indítását biztosítani. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán nappali és levelező tagozaton egyaránt 1956. szeptemberében indult el ismét a német szakos tanárképzés.52 Az 1956-os forradalomban a kisebbségi kérdés nem, vagy alig argumentálódott.53 A külhoni magyar közösségekkel ellentétben a magyarországi nemzetiségek sajátos nemzetiségi követeléseket nem fogalmaztak meg. A forradalom helyi eseményeiben részt vettek, követeléseik összhangban voltak a többségi társadalomnak a polgári szabadságjogok biztosítását, a függetlenség kivívását célul kitűző törekvéseivel. A németek és délszlávok a kollektív bűnösség stigmájának eltörlését, a korábbi vagyonjogi, állampolgári hátrányos megkülönböztetés megszüntetését is el akarták érni. A forradalom leverését követően a politikai hatalom az első hónapokban jelezte, hogy a kisebbségekkel szemben nem a konfliktusok elmélyítésére, hanem azok megoldására törekszik. A kormány részére 1957. júniusában készült előterjesztésben leszögezték, hogy a 51„Arra a kérésünkre, amit a múlt év folyamán többször is benyújtottunk, kapjunk választ, hogy a német szaktárgyakat tanító tanárok óraszáma duplán számíttassák. Erre ugyanis csak szóbeli utasítás van, de pénzügyi téren a szóbeli utasításoknak kétes az értékük. (...) helyes lenne, ha a minisztérium a nemzetiségi képzők igazgatói részére időnként értekezletet tartana, ugyanis valószínűleg sok probléma azonos lehet ezekben az intézményekben”. - MNL OL XIX-I-2-f 859-P10/1957. A német tanítóképző hallgatói még az 1959/60. tanévben is a pécsi magyar gyakorló iskolában hospitáltak. Néha látogatták a Pécs-Bányatelepi általános iskolában a német órákat. Pusztai János, aki a német nyelvet tanította, nem rendelkezett okleveles gyakorlóiskolai képesítéssel, több évtizedes gyakorlata és német nyelvtudása alapján esett rá a választás. - MNL OL XIX-I-4-g t.n.-kisszámos- 6/1957. 52 A minisztertanácsi előterjesztés, illetve az egyes tárcák véleménye titkos minősítésű volt. A képzés kétszakos volt, a szakpárosítást az oktatási miniszter határozta meg. Az iskolák igényei alapján német-magyar, német-történelem, német-ének és német-testnevelés szakpárosítással indult el a képzés. - MNL OL XIX-I-2-g 0021/21/1956. A tanszék vezetésére Vargha Károly kapott megbízást. - MNL OL XIX-I-2-f 14/859-11/1956. Ezekkel a pozitív lépésekkel — német közép- és felsőfokú oktatás megszervezése, a MDP KV 1956. májusi határozata — párhuzamosan a minisztériumi szakapparátus egy része a tannyelvű oktatás megszüntetéséért, illetve a csökkenő létszámú nemzetiségi iskolák magyar tannyelvűvé alakításáért szállt síkra. - Tilkovszky Lóránt: Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században. Csokonai Kiadó. Debrecen, 1998. 149. 53 Jelen tanulmányban az 1956-os forradalomnak a külhoni magyar és a hazai nemzetiségekre gyakorolt hatását csak a nemzetiségi oktatás szempontjából vizsgáljuk. A tágabb összefüggésekre vonatkozóan lásd Szesztay Ádám: Nemzetiségi kérdés a Kárpát-medencében 1956-1962. Az ötvenhatos forradalom hatása a kelet-közép-európai kisebbségpolitikára. MTA Kisebbségkutató Intézet-Gondolat Kiadói Kör. Budapest, 2003.
