Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1393 nisztériumot, de a nyári szabadságok miatt ez augusztus közepéig is elhúzódott. Az engedélyek kiadására csupán néhány nappal a tanév megkezdődése előtt, vagy sok helyen azt követően került sor. Az eredeti szándékokról — a fentieken túl — már önmagában az a tény is sokat elárult, hogy a minisztériumi utasítás közzétételét a nemzetiségi osztálynak megtiltották, mondván, az a hatályos jogszabályokon alapul, tehát ismert tényekről van szó, ezért közzététele nem fontos.21 Az 1955. júliusában-augusztusában felterjesztett megyei jelentések minden téren a bizonytalanságot igazolták vissza. Csupán néhány településen — Pécs, Nemesnádudvar, Bácsalmás, Katymár, Elek, Vértessomló, Leányvár, Perbál, Taksony — sikerült nemzetiségi nyelvoktató óvodai csoportot szervezni. Egyetlen megyében sem tudták azonban megszervezni az anyanyelvű német oktatást, olyan településeken sem, ahol az előző években a nyelvoktatást már bevezették.22 A megyei jelentések a kudarc okaként rendre a szülők politikai bizonytalanságát, a kitelepítések és internálások hatását, a pedagógusok hiányát, vagy az iskola elhelyezési körülményeit jelölték meg. A korábbiakhoz viszonyítva azonban 47 újabb településről jelezték a német nyelvoktatás elindítását, vagy a nyelvoktatásban részt vevő tanulók létszámának emelkedését.23 Ezeket a kéréseket a minisztérium jóváhagyta. Még töredékesebb volt a német tanítás a közép- és felsőoktatásban. A gimnáziumi nemzetiségi német nyelvoktatás 9 intézményre korlátozódott. Ezeknek egy részében a korábbi években a német nyelvet rendkívüli tárgyként már tanították, most rendes tárgyként vezették be. Néhány óvónő- és tanítónőképzőben megkezdték a német nyelv rendkívüli tárgyként való tanítását. A nyelvoktató — nemcsak a német — nemzetiségi iskolákban nagyon különböző csoportbontásokban és sok helyütt csak a felső tagozatban kezdődött meg a nyelvoktatás. Ezeken a településeken a nemzetiségi nyelvoktatást több21 MNL OL XIX-I-2-f 859-17/1955. 22 Más adatok szerint Garán és Nemesnádudvaron 1955. szeptemberében egy-egy első osztályban megindult a német anyanyelvű oktatás. - Kovács Péter: A német nyelvoktatás továbbfejlesztéséről. Köznevelés, 1955. 21. szám. 500. 23 Baranya megye: Kaposszekcső, Gödrekeresztúr, Nagyárpád, Baranyaszentgyörgy, Kisvaszar, Kismányok, Nagymányok, Majos. Bács-Kiskun megye: Nemesnádudvar, Katymár, Bácsbokod, Csátalja, Gara, Vaskút, Bácsalmás (a leány és fiúiskolában is), Császártöltés, Hajós. Békés megye: Elek. Budapest: a Il.kerületi Községház utcai, illetve a Schönherz-téri. Győr-Moson-Sopron megye: Ágfalva, Balf, Fertőrákos. Fejér megye: Mór, Szár. Komárom-Esztergom megye: Baj, Vértessomló, Máriahalom. Pest megye: Biatorbágy, Solymár, Törökbálint, Zsámbék, Szigetszentmárton, Budakeszi, Perbál, Pilisborosjenő, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony, Dunabogdány. Somogy megye: Szülök. Vas megye: Rábafüzes, Kiszsidány, Kétvölgy, Szakonyfalu. Több településen a szülők kérése ellenére sem tudták bevezetni a német nyelv oktatását. Baranyaszentgyörgyön például tanítóhiány, könyvek, szótár, módszertani útmutató hiányában már 1953 óta nem tudtak eleget tenni a szülők kérésének. Veszprém megyében Lókúton, Bakonyoszlopon tanár és pénz hiányában nem tudták a nyelvoktatást bevezetni. - MNL OL XK-I-2-f 859-17/1955. - A megyék jelentéséből több esetben nem derült ki egyértelműen, hogy mely községekben volt már és melyekben csak az 1955/56. tanévtől tervezték bevezetni a német nyelvoktatást. Ez utóbbiak esetében sok településen a pedagógus-hiány miatt bizonytalan, hogy ténylegesen el tudják-e indítani az oktatást. Nem egyértelmű továbbá az sem, amikor a már működő nyelvoktató iskolákon belül akartak fejlesztést végrehajtani. Egyes megyék jelentései hiányoznak az anyagból, így a fenti kimutatás töredékes.
