Századok – 2014
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLALÁBÓL - Frank Tibor: Kimondhatatlan szavak: a holokauszt emlékezete VI/1375
1382 FRANK TIBOR zsidógyűlölet, amely az anschluss napját megelőzően zsidótörvényekben, s e nap után egy eszeveszett és féktelen rabló hadjáratban kapott alakot. [...] A végső cél a Magyarországi [sic] zsidóság megsemmisítése volt.”34 Az író meggyőződése és meggyőző tanúságtétele szerint a magyarországi társadalom nem mondott ’nem’-et a zsidóüldözés politikájára és napi gyakorlatára, még ha „a tragikus és félreérthetetlen ’igen’-t” végül a németek kényszerítették is ki. „Mindezért viselnünk kell a felelősséget, azok helyett és nevében is, akik valóban bűnösök voltak.”35 Ezek a jelentős hazai zsidó és keresztény gondolkodók, a Holokauszt rettenetének elviselői és tanúi mindjárt a zsidó szenvedések pokla után felemelték szavukat az örök újrakezdés, a gondolati felülemelkedés és az őszinte felelősségvállalás igényének jegyében és érdekében. Végezetül Scheiber Sándor öröm-felfogásáról helyes itt megemlékeznünk. Beszédének több évtizede őrzött, eredeti szövegét Bollobás Enikő most adta közre, új kutatásainak eredményeivel kiegészítve.36 Scheiber 1974-ben, egy katolikus templom húsvéti meghívására elmélkedett az örömről. Felidézte a Friedrich von Schiller költeményére komponált Beethoven-örömóda előadásainak ellentmondásokkal teli történetét, a nácik által kisajátított, de még Theresienstadtban is előadott, örömet is, de vigaszt is nyújtani képes mű útját az Európai Unió közös himnuszává emelkedéséig. Scheiber Sándor, aki nem érte meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé válassza, alig 30 esztendővel a Holokauszt után már képes volt felemelni csüggedt tekintetét és az emberek közötti megértés, a szeretet igéit idézni akarni Schiller nyomán egy keresztény gyülekezetben. Scheiber prédikációjából „valóságos örömfilozófia bontakozik ki: az ember nagy (öröm)lehetőségeit és (öröm)feladatait érintő tanítások együttese.”37 Nem írhatunk ide szebb és méltóbb szavakat Scheiber Sándoréinál, aki így vallott Kertész Péterrel 1982-ben folytatott interjújában: „[...] annyira össze vagyok kötve érzelmileg Magyarországgal.”38 Végezetül egy fontos új gondolkodási irányról, egy nem várt helyen. Izraelben Avraham Burg (szül. 1955), az izraeli parlament első, már Izraelben született elnöke néhány éve, Izrael alapításának 60. évfordulóján angolul is közzétette The Holocaust is Over; We Must Rise from Its Ashes (A Holokauszt elmúlt, fel kell kelnünk hamvaiból) című könyvét (Palgrave Macmillan, 2008, 1. kiadás héberül, 2007). Tony Judt a szerzőt „nagyon bátor embernek”, Howard M. Sachar a könyvet cri de coeur-nek, azaz segélykiáltásnak, J. J. Goldberg „a mai zsidó lélek állapotára vetett kínzó és rettenetesen fontos pillantásnak” nevezte. Avraham Burg könyve jószerivel az első, amely megfogalmazza sokak véleményét: a Holokauszt tragédiája nyomán született zsidó állam lakosainak immár nem visszafelé, hanem előre kell nézniük. A Holokauszt annyira áthatotta, a 34 Márai Sándor: Hallgatni akartam, i. m. 44-45. 35 Márai Sándor: Hallgatni akartam, i. m. 50.; Frank Tibor: Polgár a romokon, i. m. 100. 36 Bollobás Enikő: Scheiber Sándor tanítása az örömről. Gondolatok egy kiadatlan írása kapcsán. Filológiai Közlöny LIX/4 (2013), 505-520. 37 Uo. 38 Kertész Péter interjúja: Mi lett Haynau kétmilliós hadisarcából? In: Kertész Péter: A könyvek hídja. Emlékfüzér Scheiber Sándorról (Budapest: Urbis, 2005), 21.
