Századok – 2014
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLALÁBÓL - Karsai László: A holokausztról szóló információk a magyar sajtóban, 1941-1944 VI/1365
A HOLOKAUSZTRÓL SZÓLÓ INFORMÁCIÓK A MAGYAR SAJTÓBAN, 1941-1944 1369 A bermudai menekültügyi konferencia kudarca után 1943. május 9-én Lévai Jenő a Times-1 idézte. A tekintélyes londoni napilap szerint: „A zsidók várhatnának egy kicsit a követeléseikkel.” Lévai keserűen kommentálta, hogy egyes magyar szélsőjobboldali lapok örömmel csatlakoztak a Tiraeshoz és szintén türelemre intették a magyar zsidókat. Lévai szinte lemondóan jegyezte meg: „A zsidók is örömmel támogatnák [ti. a Times-1 - KL], ha bárki is biztosítékot adhatna nekik, hogy türelmük végét élve meg is érik.”18 Lévai ekkor már nyilván olvasta Joseph Goebbels cikkét a Das Reich-ben, amelyben a német propagandafőnök némi eufémizmussal szögezte le: a zsidók „a háborút választották ellenünk, ez a harc azonban kezd ellenük irányuló háborúvá válni.”19 Nem kizárt, hogy nem zsidó barátaitól 1944. január elején Lévai is értesülhetett arról, hogy a Házi Tudósító már lengyelországi „mészárlótáborokról” írt, ahol a gázkamrák „teljes üzemmel dolgoznak” és az agyonlövetések és kínoztatások is napirenden vannak.20 Március első napján már arról írt a Házi Tudósító, hogy Sidney Silverman angol munkáspárti képviselő a Lengyelországban működő zsidó nemzeti bizottságtól kapott levelet, amelyben azt írták neki: „Néhány héten belül nem maradunk többen, mint 50.000-ren. Lehet, hogy ez az utolsó üzenet, amely tőlünk az egész világ felé elhangzik.”21 Viszonylag világos képet alkothattak maguknak a magyar újságolvasók a szlovákiai és a romániai zsidók helyzetéről is. A nyilas Pesti Újság 1942. augusztus 11-én „Ötszázezer zsidótól szabadult meg Románia” - címmel közölt rövid hírt és a német sajtóra hivatkozva azt írta, hogy még 288.400 zsidó van Romániában.22 Bukaresti tudósítójuk pár nap múlva visszatért a témára, és megjegyezte, hogy: „Besszarábiában a hivatalos megállapítások szerint már egyáltalán nem élnek zsidók.”23 Az MTI Bizalmas Rádiófigyelő szolgálata 1943. november 28-án közölte, hogy a Transznyisztriába szállított 300.000 zsidó közül csak alig néhányan maradtak életben. Az Adeveratilor Ardeleni-re hivatkozva még azt is írta, hogy a moldáviai és bukovinai falvakat, Jassy (sic!) valamint Bukarest zsidó negyedeit kilakoltatták és a zsidókat Transznyisztriába szállították, majd kivégezték.24 Az ortodox hetilap 1942. július elején „A szlovákiai zsidóság ismert tragikus helyzetéről” írt, megemlítve, hogy az egyik kisvárosban csak egyetlen zsidó családot hagytak meg.25 Egy hónappal később már arról írtak, hogy Szlovákiában a „gazdaságilag értékeseken kívül” csak az egészen öreg embereket hagyták meg. „Szeniczén egy 100 éves, Bártfán egy 101 éves és Kisszebenben egy 102 éves aggastyán tartózkodik.”26 Szlovákiáról szeptember 3-án jelentek meg a nyilas napilapban az első hírek. Ezek szerint az év végére a zsidóság 85%-át 18 Képes Családi Lapok, 1943. május 9., 8. 19 Függetlenség, 1943. május 8., 2. 20 MTI - Házi Tudósító, 1944. január 6., 2. 21 MTI - Házi Tudósító, 1944. március 1., 10. 22 Pesti Újság, 1942. augusztus 11., 5. 23 Uo., augusztus 15., 3. 24 MTI - Bizalmas Rádiófigyelő, 1943. november 28., 12. 25 sz. n.: Hunfalva. Orthodox Zsidó Újság, 1942. július 1., 6. 26 Orthodox Zsidó Újság, 1942. augusztus 20., 3.
