Századok – 2014

A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLALÁBÓL - Molnár Judit: A zsidók utazásának korlátozásától korlátlan deportálásukig VI/1355

1362 MOLNÁR JUDIT kifejezés.) De most már — legalábbis a kormánykommüniké tervezete szerint — csak 50 személyt szándékoztak egy vasúti kocsiba tenni.43 Az augusztus 23-ai román átállásnak köszönhetően azonban még sem foly­tatódott a vagonírozás. A kormányzó másnap magához kérette Veesenmayert, és közölte vele, hogy „néhány napon belül megkezdi a zsidók eltávolítását Buda­pestről, akiket a városon kívül fekvő táborokban gyűjtenek össze.” De lelkiisme­retével nem egyeztethető össze, hogy a birodalomba való deportáláshoz hozzájá­ruljon.”44 Eichmann ekkor, nem lévén munkája, összepakolt, és elhagyta Ma­gyarországot. Augusztus 24-én az RSHA-nak (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) készített jelentésében ő javasolta, „hogy miután itt [ti. Magyarországon] felesle­gessé vált, különítményével együtt rendeljék vissza.”45 Sőt, az SS birodalmi veze­tője, Heinrich Himmler is „azonnali hatállyal legszigorúbban megtiltja magyar zsidók bárminő deportálását a birodalomba.”46 Összegezve A hivatalosan kiadott, törvényesnek álcázott — az 1939-ben elfogadott honvédelmi törvényre hivatkozva47 kiadott — rendeletek „mindössze” korlá­tozták a jogfosztott, kifosztott, és zsidónak minősített magyar állampolgárok utazását. Ezzel párhuzamosan azonban, még a törvényesség látszatát is mel­lőzve, bizalmas rendeletekkel, szóban elhangzott utasításokkal közel 440.000 magyar állampolgárt „szállítmányokká” minősítve — „utazási engedély” nél­kül — deportáltak az országból, állítólag munkára, csecsemőktől aggokig, való­jában az auschwitzi megsemmisítő táborba. Döbbenetes egymás után olvasni például a sárvári kisegítő toloncház vezetője értesítéseit, melyeket a budapesti rendőrkapitánysághoz intézett. „Értesítem, hogy 7233/1944-es véghatározattal internált 1942. évbeli születésű Schrey Mária Ágnes zsidót [...] 1944. július hó 4-én átadtam a német katonaságnak németországi munkára.”48 Egy két éves kislányt! De adott át németországi munkára öt éves és hét éves gyereket vala­mint 72 és 74 éves asszonyt is.49 1944 nyarán a nemzetközi tiltakozásokat köve­tően,50 átmenetileg, néhány hétre Horthy és kormánya felfüggesztette ugyan a deportálást, de augusztus végére újra tervezte a kitelepítést/kiszállítást/evaku­­álást/kiküldést „munkára”. Jaross Andor belügyminiszter a június 24-ei mi­nisztertanácsi ülésen mondta: „Hogy a zsidók hová mennek, minket végered­43 Vádirat 3., 453. 44 Wilhelmstrasse, 900. 45 Wilhelmstrasse, 898. 46 Wilhelmstrasse, 900. 47 A Sztójay-kormóny hivatalosan kiadott zsidóellenes rendeletéihez a törtvényes alapot az 1939. évi II. te. 141. paragrafusára hivatkozással igyekezett megteremteni, amely „háború vagy az országot fenyegető háborús veszély esetében a minisztériumot — valamennyi tagjának felelőssége mellett — kivételes hatalommal ruházza fel.” 48 Vádirat 3., 186. 49 Uo. 179-181., 185. 50 Wilhelmstrasse, 873., Vádirat 3., 58, 70-74. A magyar Quisling-kormány. 288, 381, 773-780, 783-784.

Next

/
Thumbnails
Contents