Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 9 Nagyjából ugyanezt lehet elmondani a Horthy-kor médiatörténetéről szóló munkákról is, amelyek között olykor felbukkan olyan, amely kapcsolódik a nőtörténet/társadalmi nemek témájához, részben vagy teljesen azt tárgyalja, amely tehát nőtörténeti szempontot használó médiatörténeti elemzés. Ennél azonban elterjedtebb, hogy nőtörténettel vagy társadalmi nemek történetével foglalkozó tanulmányokban, tanulmánykötetekben szerepelnek média- vagy kommunikációtörténeti vizsgálatok; azaz a média ebben az esetben is forrás, és nem téma.23 Miért lehet érdekes a Horthy-kor médiatörténete nőtörténeti szempontból? Szerintem azért, mert két, talán elméleti jellegűnek is gondolható, általánosabb kérdést lehet tanulmányozni ezen keresztül. Az egyik, hogy a mentalitás és a preferenciák lassú változása, valamint a gyors politikairendszer-változások miként hatottak egymásra. Arról van szó, hogy a nőemancipáció első nagy korszaka Magyarországon is megváltoztatta a nőiesség jelentését (azt, hogy mit tekintettek nőiesnek, azaz természetesnek és természetellenesnek), és ezzel elhozta az úgynevezett új nők (vagy modern nők) típusának megjelenését. 1920-tól viszont ebből a szempontból egy konzervatív korszak, politikai rezsim következett, amely a nők kulturális és politikai demobilizálását, a tradicionális női szerepek népszerűsítését tűzte ki célul. Ráadásul a Horthy-kor a feminizmus első hullámát (a nők továbbtanulási és politikai jogainak kivívását) követte, azaz egybeesett a feminizmus európai „apályával”, erejének és hatásának csökkenésével, ami csak felerősítette a magyarországi politikai törekvéseit. De vajon tényleg így történt-e? Milyen mértékű volt a konzervatív politikai fordulat, miként hatott a nőiesség jelentésére és az új nők imázsára? A másik általánosabb kérdés a következő: a Horthy-kor huszonöt éve a globalitás korszakának része. Annak a korszaknak, amelyben a totális diktatúrákat nem számítva nem beszélhetünk az államok információs szuverenitásáról, mert már távoli államokban előállított jelentések és minták is befolyásolják a helyi viszonyokat. Máshogy fogalmazva: a magyarországi társadalmi valóságot idegen (külföldi eredetű) elemek is formálták, alakították. Ezek az említett minták a különféle médiumok közvetítésével terjedtek el Magyarországon -190-204.; Fábri Anna: Közíró vagy szépíró: írói szerepkör és társadalmi-kulturális identitás a 19. századi magyar írónők munkásságában. In: Szerep és alkotás. Szerk. Nagy Beáta - S. Sárdi Margit. Debrecen 1997. 61-73.; Kereszty Orsolya: Bédy-Schwimmer Rózsa, A Nő és a Társadalom szerkesztője. In: Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Szerk. Palasik Mária - Sipos Balázs. Bp. 2005. 186-194. 23 Mind a kettőre sok példa hozható, ezért most csak párat említek közülük. Az elsőre 1. Kádár Judit: „Otthonod az uradé”. Három 20. századi magyar képes hetilap nőképe. Médiakutató 2. (2002: 4. sz.) 78-94.; Heltai Gyöngyi: Bulvárszereposztás. Női szerep- és identitásmodellek a két világháború közötti operettben és színházi sajtóban. Sic Itur ad Astra 58. (2008.) 233-268.; Sárai Szabó Katalin: „Családi élet őrizői, magyar református anyák, asszonyok...”. Nők a két világháború közötti református egyházi sajtóban Médiakutató 10. (2009: 1. sz.) 83-94.; Sipos Balázs: A politikai újságírás mint hivatás. Nyilvánosság, polgári sajtó és a hírlapírók a Horthy-korszak első felében. Bp. 2005. 155-168. - A másodikra típusra lásd: Társadalmi nemek képe és emlékezete Magyarországon a 19-20. században. Szerk. Pető Andrea. Bp. 2003.; Bódy Zsombor: „A női munka felszabadítása vagy korlátozása”: A női eszmények változása, a női egyenjogúság konfliktusai és női szervezetek állásfoglalásai a két világháború közötti középosztályban. In: Határtalan nők. Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Szerk. Bakó Boglárka - Tóth Eszter Zsófia. Bp. 2008. 93-112.
