Századok – 2014
MŰHELY - Ugry Bálint: Beszámoló a Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulója alkalmából rendezett Bethlen Gábor és Európa című nemzetközi tudományos konferenciáról (Kolozsvár, 2013. október 24-26.) V/1335
KRÓNIKA 1339 Bethlen saját nemzetközi imázsának alakítása okán, az „európaiság” kritériumainak szüntelenül megfelelni akarván vált a korszak legtöbb külföldi (elsősorban német és olasz) zenészt alkalmazó erdélyi uralkodójává (Király Péter előadása, Kaiserslautern). A párhuzamos szakosztály a fejedelem és a — felső-magyarországi, partiumi és erdélyi — városok kapcsolata vizsgálatának jegyében zajlott Kenyeres István elnöklete alatt. Papp Klára (Debreceni Egyetem) előadása azt mutatta be, hogy Bethlen korának három erős öntudatú városi közösségének (Váradé, Debrecené és Kassáé) törekvései és a fejedelem szándékai mennyire voltak összehangolhatok; melyek voltak azok a problémák és nehézségek, amelyek a két fél közti kompromisszumok létrejöttét akadályozhatták. A Kassához hasonlóan átmenetileg a fejedelem birtokába került felső-magyarországi szabad királyi város, Lőcse királyhű német lakossága Bethlen-ellenes hangulatának megnyilvánulásairól több kortárs forrás is beszámolt (Szabó András Péter előadása, Budapest, MTA-BTK, Történettudományi Intézet). Az erdélyi szászok rendi jogaiknak minden eszközzel érvényt szerezni akaró, a fejdelem centralizáló törekvéseinek ellenálló magatartását Bethlen uralkodásának második évtizedében sikeresen törte meg. A fejdelem elsősorban a szászság anyagi erőforrásainak kiaknázásával vette elejét a Báthory Gábor megdöntésében is nagy szerepet játszó közösség különállást irányzó mozgalmának (Cziráki Zsuzsanna előadása, Szegedi Tudományegyetem). Rüsz-Fogarasi Enikő (Kolozsvár, Babe§Bolyai Tudományegyetem) Kolozsvár és a fejdelem kapcsolatának első fontos momentumára koncentrálva az 1613-as fejedelemválasztó országgyűlés történéseit vette górcső alá, azt is vizsgálva, hogy a városi vezetőség miként viszonyult Bethlen megválasztásához és Kolozsvár lakossága hogyan élte meg az eseményt. A délutáni, kormányzattörténeti szekció első előadásában Oborni Teréz (Budapest, MTA-BTK, Történettudományi Intézet) Bethlen Gábor fejedelemségének első, az erdélyi államot és annak kormányzatát újjászervező időszakát ismertette. A fejedelmi hatalom alapjainak megteremtésében és Bethlen centralizációs törekvéseiben kiemelkedően fontos szerepe volt az első éveknek (1613-1616), amikor az új fejedelem az erdélyi három nemzet rendjei által támasztott, szigorú conditióknak megfelelve is képes volt — elsősorban azok szabadságjogainak részleges biztosításán keresztül — saját szándékainak is érvényt szerezni. Szükséges volt emellett a Báthory Gábor fejedelemsége idején erősen megrendült közrend helyreállítása és a pénzügyigazgatás rendezése, a gyulafehérvári fejedelmi udvar újból lakhatóvá tétele és az udvari és kormányzati hivatalok újjászervezése is. A keleti támadások ellen Erdélyt nemcsak a természeti határok védték, hanem az ott épített erődítmények és az ún. „vigyázok” széki intézménye. Bethlen Gábor a székelység kiváltságainak megújításával és egyes közösségeik határvédelmi szerepének visszaállításával, a várak felújításával erősítette meg Erdély keleti határvidékét (Sófalvi András előadása, Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum). Bethlen Gábor fejedelemségét az első években felső-magyarországi mozgalmával Homonnai Drugeth György veszélyeztette. Borbély Zoltán (Eger, Eszterházy Károly Főiskola) ismertette az
