Századok – 2014
MŰHELY - Ugry Bálint: Beszámoló a Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulója alkalmából rendezett Bethlen Gábor és Európa című nemzetközi tudományos konferenciáról (Kolozsvár, 2013. október 24-26.) V/1335
1340 KRÓNIKA 1605-ben a császár prágai környezetében katalizált Homonnai Drugeth György udvari kapcsolatrendszerét és a Homonnai Drugeth család eperjesi levéltárában folytatott újabb kutatásai alapján György mozgalma megszerveződésének lépéseit és eseményeit. Harai Dénes (Párizs, Ecole Pratique des Hautes Etudes) előadása nem elsősorban a fejedelemi tanács szerkezetére, összetételére (a tagok felekezeti megoszlása), hanem a fejedelmi udvar állandó mozgásából fakadó kapcsolattartási nehézségekre, illetve e nehézségek korabeli megoldásaira koncentrált. A kutatás számára ismert, a tanácstagoknak adott fejedelmi utasítások — a tanácsi jegyzőkönyvek hiányában — a tudományos kutatás fő forrásaivá léptek elő, amelyek a bethleni kormányzat pragmatizmusát és a külügyek (hadügy és diplomácia) központosított irányítását igazolják. Bogdándi Zsolt (Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület) a fejedelmi tábla működésére vonatkozó ismereteket foglalta össze előadásában, az igencsak szétszórt, a kutatás számára is csak részben ismert, Bethlen-kori peres anyagra támaszkodva. További forrásfeltárások és azokon alapuló kutatások tehetik lehetővé, hogy a történetírás számára világossá váljon, hogy elődeihez képest mennyiben hozott újat Bethlen fejedelemsége a bírósági gyakorlat terén. A gyulafehérvári városi jogszolgáltatás legfelső szintjén álló udvarbírói hivatal kettős feladatának (a kincstári birtokok gazdaságának irányítása, az ott élők feletti ítélkezés) gyakorlatát vizsgálta Dáné Veronka (Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület) szekciózáró előadása. A harmadik nap délutánján megrendezett gazdaságtörténeti szekció járult hozzá ahhoz, hogy a konferencia Bethlen Gábor fejedelemségéről teljes képet nyerhessen. Minthogy a kora újkorban az állam bevételeit és kiadásait az uralkodó bevételei és kiadásai jelentették, mindig is fontos pontja a korszak (gazdaság)történeti kutatásainak az uralkodói jövedelmek (kamarai) számadásokon keresztüli vizsgálata. A háborús időszakok általában megsokszorozták a kiadásokat, így különösen fontos volt az összes lehetséges bevételi forrás kiaknázása, újak mozgósítása. A harmincéves háború időszaka nem csak az Erdélyi Fejedelemség, de a törökkel is régóta hadban álló, s emiatt pénzügyi nehézségekkel küzdő Habsburg Monarchia számára is komoly próbatétel volt. Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) a két szemben álló fél bevételeinek és katonai kiadásainak összehasonlításával szolgált új adalékokkal a fejedelem 1623-as hadjáratának történetéhez. Búza János (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) előadásában a Bethlen-kori pénzrontás külső tényezőire, elsősorban a Német-római Birodalomból származó, illetve azok mintájára vert váltópénzek erdélyi használatára hívta fel a kutatás figyelmét. Az európai méretű pénzromlási folyamatnak szabtak gátat az 1623 és 1627 közötti árszabások. Ehhez kapcsolódva született meg az 1625. évi 40. törvénycikk a Magyar Királyságban, Erdélyben pedig Bethlen Gábor négy árszabása. Bár a tervezett hatvannyolc előadás közül nem mindegyik hangzott el a háromnapos konferencia alkalmával, az előadásoknak még így is magas száma miatt jelen összefoglaló kénytelen volt azok között válogatni. Igyekezetünk arra irányult, hogy minden szekció egy-egy előadásának bemutatásával betekintést nyújtsunk a háromnapos konferencia tudományos munkájába, felvo-
