Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Kemény Krisztián: Pászti László: A magyar honvédsereg harcászata az 1848-49-es szabadságharcban. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Line Design, Budapest, 2013. 270 o. V/1329
A magyar felsőoktatás 1991-2000 között végbement átalakulásáról egri viszonylatban Hauser Zoltán és Zám Éva készített összefoglalót. A szerzők lépésről lépésre követik azokat a változásokat, amelyek az 1990-es évek elején megkezdődtek. A dolgozat elején a következőket állapítják meg: „Az átalakulásban kiemelkedő a felsőoktatási intézmények szakmai autonómiájának megteremtése, az állami finanszírozás normativitásának bevezetése, a hallgatói létszám jelentős növekedése és az intézmények tartalmi és szervezeti korszerűsödése. Az autonómia a felsőoktatási intézmények számára felelős szakmai és gazdálkodási önállóságot hozott, de a növekvő feladatok ellátása érdekében az intézményi menedzsment felelősségének jelentős növekedésével is járt.” Megjegyezzük, hogy a főiskolai oktatási struktúra átalakítása azt jelentette, hogy háttérbe kerültek a tanári szakok. Az intézmény jelenlegi vezetői törekednek a tanárképzés becsületének megmentésére, és jogaiba való visszahelyezésére. A változásokról, amelyek 2001-2012 között zajlottak le az intézményben, Lőrinczné Thiel Katalin, Mátyás Ferenc, Kis-Tóth Lajos és Koncsos Ferenc készített összefoglalót. Dolgozatukban a következő témákról adtak számot: Képzések. Az Eszterházy Károly Főiskola képzési portfóliája. Szakmai gyakorlati képzés. Kutatási és külügyi tevékenység. Az intézmény beruházásai és fejlesztései. Bár a kiadvány tanulmányainak színvonala változó, és szerencsés lett volna a helyi témákat jól ismerő lektor felkérése is mégis elismerésre méltó vállalkozás, s a maga nemében páratlan. A dolgozatok lektorainak felsorolásánál nem derül ki, hogy név szerint ki bírálta azt. A megjelenésében impozáns, szép kiállítású, kötet értékét nagymértékben növelik a kitűnő fényképfelvételek, amelyek Balogh Ferenc és Szántó György munkái. A kiadványt angol nyelvű összefoglaló, rövidítésjegyzék, irodalomjegyzék, névmutató és a kötetet szerzőinek felsorolása zárja. Az ismertetett értékes kötetet nemcsak a szakemberek, hanem az oktatás története iránt érdeklődő olvasók figyelmébe ajánljuk. TÖRTÉNETI IRODALOM 1329 Szecskó Károly Pászti László A MAGYAR HONVÉDSEREG HARCÁSZATA AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARCBAN A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, sorozatszerkesztő Veszprémy László HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Line Design, Budapest, 2013. 270 o. A 19. század közepének hadtörténetében az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc menete különösen bővelkedik csatákban, ütközetekben és különféle összecsapásokban. Ám hiába múlt el több mint 160 év a történtek óta, az összeütközések többségéről máig nem rendelkezünk térképekkel és egyéb ábrázolásokkal bőségesen illusztrált, az adott levéltári forrásokat és visszaemlékezéseket felhasználó, a modern kor igényeit is kielégítő feldolgozásokkal. Rosszabb esetben csak a korabeli hivatalos, igencsak általános hadijelentések (vagy néha még azok se) állnak rendelkezésre; jobb esetben a résztvevő parancsnokok, alakulatok korabeli jelentései, kitüntetési javaslatai; alparancsnokok, tisztek, közkatonák naplói, visszaemlékezései is elérhetőek, amelyek lehetővé teszik, hogy a témával foglalkozó történész (vagy maga a kiadott forrásokat tanulmányozó olvasó) összeállíthassa az összecsapás összetett képét. Ám utóbbi esetben is meg kell küzdeni a korabeli katonai szakszavak és hadászati/harcászati metódusok jelentésével, ami a résztvevőknek szinte természetes volt, ám a jelenkor történészét és olvasóját komoly feladat elé állítja. E feladatot könnyíti meg jelentősen Pászti László történész új könyve, amely a 19. század közepén alkalmazott harceljárások részletes bemutatásával és elemzésével ismerteti a kor színvonalán álló magyar honvédség harcászatát. A szerző alapos munkát végzett: előlegesen összegyűjtötte a 19. század első felében az Osztrák Császárságban érvényben lévő és fellelhető katonai szabályzatokat, illetve a korabeli magyar hadtudományi munkákat és szabályzatokat 1790 és 1870 között, majd ezek részletes elemzésével ismerteti a különböző fegyvernemek (gyalogság, lovasság,