Századok – 2014

TÖRTÉNETI IRODALOM - Szecskó Károly: Az egri domus universitatis és líceum. Oktatás, tudomány, művészet. 1763-2013. Eger, 2013. Líceum Kiadó. 499 o. V/1324

nem véletlenül választotta a freskó témájául a 17. század közepén lezajló trienti zsinatot, amely a római katolikus egyház megújítását tűzte ki célul. A nevezetes zsinatnak volt mondanivalója Eszterházy korában is, amikor a főpap egyházmegyéje vallásos életének megújításán fáradozott. Koncepcióját európai mércével mérve is nagyszerűen oldotta meg Kracker János Lukács és veje, Zách József.

Ezt követően a szerző a vizsgaterem freskójáról, Franz Sigrist alkotásáról szólt, amely a ráció és a tudomány jegyében született. A művész az Eszterházy által megálmodott négykarú egyetem fakultásait ábrázolta (bölcsészet, orvostudomány, jogtudomány, természettudomány). Ludányi Gabriella ezt követően a Líceum kápolnájának Anton Maulbertsch freskóját elemezte, amely a hit jegyében született, s a mennyország szentjeit, valamint a magyar szenteket ábrázolja. Dolgozata összegezéseként megállapította: „A három freskót összevetve, a könyvtárterem az egyház megújítására alapozott tudás birodalma... A vizsgaterem szándéka szerint parázs viták és reprezentatív szónoklatok színhelye... Végül pedig ott a kápolna égre nyíló mennyezetével, ahol egyenesen a mennyországba láthatunk, ahol minden szentek, köztük a diadalmas magyar szentek imádják az Urat.”

Az Európa hírű egri Főegyházmegyei Könyvtár történetével Löffler Erzsébet ismerteti meg az olvasó. A könyvtár történetét beágyazta a hazai bibliotékák 18. századi múltjába. Először bemutatja Eszterházy Károly könyvtárának keletkezését. A főpap célja a gyűjtemény létrehozásával az volt, hogy segítse az általa megálmodott katolikus egyetem megvalósulását. A szerző részletesen ír a könyvtár berendezéséről, majd legértékesebb kincseit tárja az olvasók elé. A gyűjtemény legkorábbi kódexe a 11. századból származik, amely IX. Leó pápa diplomáciai iratgyűjteménye.

Száznégy nyelven található meg a Szentírás, melyek közül legjelentősebb Károli Gáspár bibliafordítása, Szenczi Molnár Albert által átdolgozva (1608). Kálvin János A keresztény vallás rendszere című alapművét 1561-ben adták ki. A teológiai tartalmú könyvek közül feltétlenül figyelmet érdemel Aquinói Szent Tamás A teológia foglalata című munkája (Pádua, 1698). A gyűjtemény imádságos könyveinek legszebbike, egyben a könyvtár leghíresebb kódexe, az úgynevezett Hóráskönyv (Horae beatae Mariae Virginis), amely 1500 körül készült Toursban. Megemlítjük, hogy a könyvtár egykori főkönyvtárosa Iványi Sándor és Dercsényi Dezső bevezető tanulmányaival a magyar Helikon - Corvina Kiadó hasonmás kiadásban megjelentette (Budapest, 1976).

A magyar kulturális örökség egyik gyöngyszeme, a Miskolci-missale (1394), amely a kánon előtti kép festőjéről, Miskolci Lászlóról kapta nevét. A 15. század elejéről származik az Erlauer Spiele elnevezésű kódex, amelynek érdekessége a teológiai értekezések után található misztériumjátékok gyűjteménye. A Dante-kódex (1417) az Isteni színjáték latin nyelvű fordítása, melynek elején Luxemburgi Zsigmondnak szóló ajánlás található. Verancsics Antal egri püspök, később esztergomi érsek Praefacinaléja a 16. század közepéről származik, a könyvnyomtatás feltalálása után kézzel készült mestermű. Albrecht Dürer Az emberi test arányairól című művét, 1591-ben Velencében nyomtatták. A gyűjtemény különösen értékes darabja Mozart egyetlen, hazánkban fellelhető levele, amelyet 1787. augusztus 2-án nővéréhez írt.

Az orvostudományi könyvek között is számos kuriózum akad: Avicenna arab orvos munkája (Velence, 1595), Markhót Ferenc tulajdonosi feljegyzésével; Andreas Vesalius műve, amely az emberi test anatómiájával foglalkozik. A földrajzi és a csillagászati gyűjtemény is igen gazdag. A gyűjtemény értékes darabja Mikes Kelemen Törökországi leveleinek eredeti kézirata, melyet Bartakovics érsek vásárolt meg Toldi Ferenc irodalomtörténésztől. A könyvtár egyik legbecsesebb kincse az úgynevezett Barkóczy-album, amely a 18. századból való. Az állományban több mint ezer úgynevezett liber gradualis található, amely a 17-18. századi szerzetesi egyetemek és főiskolák sajátos kiadványtípusa. A gyűjteményben számos kéziratot is őriznek, többek között Bartalos Gyula írásait.

A szerző Eszterházy Károly könyvgyűjteményének bemutatása után részletesen leírta a könyvtár sorsát az alapító halála után, és bibliotéka könyvtárosait. Az első Torner Ignác volt, akit 1777-ben nevezett ki a püspök a gyűjtemény vezetőjének. A 19. század leghíresebb könyvtárosa Montedegói Albert Ferenc, első katalógusát Michalek Manó készítette el, amely nyomtatásban is megjelent. A 20. század legjelentősebb könyvtárosa Iványi Sándor, akit méltán nevezhetünk a gyűjtemény második megalapítójának.

Petercsák Tivadar tanulmánya Specula-csillagászati múzeum címmel jelent meg. A párját ritkító csillagászati toronynak, múzeumnak, a csillagászati eszközöknek, a speciális könyvgyűjteménynek, valamint a Líceumban egykor tevékenykedő neves csillagászoknak állít emléket, különös tekintettel Hell Miksára.

1326 TÖRTÉNETI IRODALOM