Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
1312 BÚZA JÁNOS Az „árforradalom” fogalmának közismertebbé válását segítette elő Makkal László egyetemes történeti áttekintése, mely szerint a világkereskedelem révén az árak emelkedése a 16. század végére Oroszországot és az Oszmán Birodalmat102 is elérte. Az árforradalom hazai elemzésének lehetőségére is kitért N. Kiss István, közleményében az ártörténeti irodalom és a hazai levéltári források alapos ismeretében vetett fel fontos módszertani103 kérdéseket. Mint látható, az ártörténeti kutatások iránti igény az 1960-as években merült fel fokozottabban, ekkor került sor az ártörténeti irodalom külföldi bibliográfiák nyomán104 történő áttekintésére. Közben az árváltozások múltjára is figyelmet fordító régebbi közgazdasági irodalom emlékei elhalványultak, s az árforradalom fogalmának bevezetése — külföldi hatásra — Georg Wiebe nevéhez105 kapcsolódott. Mivel a közgazdasági elmélet-történeti irodalomban a második világháború után Kautz Gyula „... munkásságát hosszú ideig hatékony homályba borította a hallgatás,106...” a tanítvány művei nyomán sem irányulhatott Roscher munkáira és a bennük rejlő árforradalom fogalmára a figyelem. Az angol közgazdasági irodalom képviselői jelentős teret kaptak Zimányi Vera későbbi107 munkájában, a nemzetgazdaságtan német történeti iskolájáról azonban nem esett szó, így továbbra is a 19. század végéhez és Wiebe nevéhez kötődött az árforradalom108 fogalma. A nemzetközi kitekintés, a 20. századi — különösen a II. világháború utáni — szakirodalom köre számottevően bővült, természetesen a magyarországi ársorok ismeretében109 árnyaltabbá vált az összkép, amelyik az árforradalom apályával110 vált teljesebbé. A rövidre fogott magyarországi kitekintés nyomán joggal várhatja el az olvasó az árforradalmat illetően a szerző állásfoglalását. A pro és kontra vélemények jelentős részének ismeretében megtettem ezt több kiadást megért társ-102 Makkai László: Középkor. In: A kultúra világa. Az emberiség története. Budapest, 1963. 318-320. 103 „Az árforradalom magyarországi hatásának kérdését, jelenlegi ismereteink mellett, csak mint a megoldásra váró feladatok egyikét lehet felvetnünk.” N. Kiss István: Az ár- és bértörténet kérdése Magyarországon 1550-1650 között. Történelmi Szemle 6 (1963) 152. 104 Zimányi: i. m. 54-67. 105 „Wiebe munkája klasszikussá vált és hosszú évtizedekre rányomta bélyegét az ár- és bértörténeti kutatásokra. A 16-17. század folyamán lejátszódott »árforradalom« okait vizsgálva is lényegében az általa már felvetett magyarázatokat és szempontokat variálták.” u.o. 55. 106 Bekker: in: Kautz: A nemzetgazdaságtan ... 584. 107 Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. Budapest, 1976. 11-13. 108 Zimányi V: uo. 13. Magam is így vélekedtem 2004 előtt: János Búza: Geldwertverhältnisse bei der monetären Integration und Desintegration im Geldverkehr Ungarns während der Türkenzeit. in: Bayern - Ungarn Tausend Jahre. Aufsätze zur Bayerischen Landesausstellung 2001. Vorträge der Tagung „Bayern und Ungarn im Mittelalter und in der frühen Neuzeit” in Passau 15. bis 18. Oktober 2000. Hrsg, von Herbert W Wurster - Manfred Treml und Richard Loibl. Passau, 2001. 137. 109 Zimányi Vera már 1972-ben megjelent tanulmányában építhetett a sajtó alatt lévő felvidéki* és soproni** ársorokra: *Stefan Kazimir: Adalék a XVI. és a XVII. századi árak és bérek fejlődéséhez. Történelmi Szemle XIX (1976) 167-210., vö. **Dányi Dezső - Zimányi Vera: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. A »Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban« c. tanulmányt Huszár Lajos készítette. Budapest, 1989. Zimányi Vera: A magyarországi ármozgások helye az európai árfejlődésben. Történelmi Szemle XV (1972) 378-412. 110 Zimányi V: Magyarország i. m. 14-70.
