Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
AZ „ARFORRADALOM” NYOMABAN 1303 sét vonta kétségbe, hanem — aranyértéken számítva — a 16. századi pénzértékek csökkenésének a mértékét39 tartotta szerényebbnek. Terjedelmes és rendkívül gazdagon dokumentált tanulmányába már nem került bele az árforradalom, viszont többször említette a pénzértékek módosulását, illetve az árváltozások kapcsán áremelkedésekről és az áruk drágulásáról40 írt. A 16. század végéhez érve a magas húsárak tényét nem vonta kétségbe, annyira nem, hogy az áremelkedésnek tudta be a húsfogyasztás41 csökkenését. A tengerentúlról beáramló nemesfém, főként az ezüst árfelhajtó szerepében sem kételkedett, de a demográfiai tényezőnek, a népesség számbeli növekedésének42 nagyobb jelentőséget tulajdonított. Az árforradalom és a rá vonatkoztatott jelzők kapcsán vissza kell térni Roscher munkásságához, pontosabban nagy jelentőségű közgazdaság-elmélettörténeti43 munkájára kell fordítani a figyelmet. A humanizmus korával kezdődő kötetben a gyakran említett árforradalom időköre a 16. századra korlátozódott; amelyen belül esetenként kiemelt fogalomként44 jelent meg az árforradalom. Georgius Agricola metallurgiai tudását hosszan tárgyalta és nagyra értékelte, de bírálatként jegyezte meg, hogy a nemesfémeknek a „nagy világtörténelmi árforradalomban” betöltött szerepéről45 szinte sejtelme sem lehetett. Az árforradalom fogalmát már nemcsak a tengerentúlról behozott nemesfémek, hanem a bankügy révén is összekapcsolta Bodin46 nevével. Bár a neves francia előd kritikátlan dicséretével47 nem vádolható, kétségtelen, hogy az árforradalom kapcsán felvonultatott 16. századi kiemelkedő, illetve rangos személyiségek — mint láttuk Agricola, illetve Luther, Sebastian Frank, Melchior von Ossa48 — nézeteinek értékelése során Roscher számára az úttörőnek tekintett Bodin álláspontja volt a mérce. 39 „... dann dürfen wir nicht von einer so grossen Geldwertsänderung im 16. Jahrhundert sprechen.” uo. 320. 40 „...Geldwertsänderung, ... Geldwertsveränderung, ... Preissteigerung, ... Waarenvertheurung ...” uo. 320., 328., 336-337., et passim. 41 uo. 362. 42 uo. 328. 43 Wilhelm Roscher: Geschichte der National-Oekonomik in Deutschland. München, 1874. [Továbbiakban: Roscher: Geschichte] 44 Roscher: i. m. 94, 143. 45 „Sehr ausführlich erörtert Agricola woran der Werth der Metalle abhähnge. ... Höchst merkwürdig ist es, wie Agricola diese Sätze mit Beispielen vom Zinn- und Eisenmarkte seiner Nachbarländer belegt, aber keine Ahnung zu haben scheint, daß ähnliche Gründe die große welthistorische Preisrevolution der edlen Metalle im 16. Jahrhundert ...” Roscher: i. m. 51-52. 46 „Außerdem hat Bodnius noch zwei große Verdienste. Er ist der Früheste, welcher die Preisrevolution des 16. Jahrhunderts auf ihren Hauptgrund, das vermehrte Angebot der edlen Metalle im Verbindung mit dem gesteigerten Bankwesen, zurückzuführen wußte.” Roscher: i. m. 143. 47 „Nicht ohne Irrthümer, so daß er z. B. dem Luxusgebrauche von Gold und Silber den Einfluß zuschriebt, die Waarentheuerung zu steigern. Im Ganzen jedoch hat er in dieser Cardinalfrage der Volkswirtschaftslehre nicht allein Bahn gebrochen, sondern zugleich eine Menge secundärer Ursachen der Preisrevolution viel besser gewürdigt, als man es selbst im 18. Jahrhundert zu thun pflegte.” Roscher: uo. 48 Roscher: i. m. 52., 61., 94-95., 120., 139., 143. et passim.
