Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
1304 BÚZA JANOS Roscher nagyszabású elmélettörténeti monográfiája, illetve korábban az angol közgazdaságtan történetéről49 írt könyvméretű tanulmánya, még inkább azonban alapművének számos kiadása50 51 meghatározó szerepet töltött be az árforradalom fogalmának terjedésében. Mint láttuk, az árforradalom — mint szakkifejezés — a közgazdasági szakirodalomból átkerült egyes történeti szakmunkákba is, majd — aligha véletlenül — a köznyelvben ugyancsak polgárjogot nyert. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a „Brockhaus” lexikon 1886-ban már helyet adott az árforradalom51 szócikknek, amelynek egyharmada — a kora újkort érintő része — ide kívánkozik: „Arforradalomnak nevezik az általános árszínvonal jelentős és tartós emelkedését, kiváltképpen a 16. században bekövetkezett általános áremelkedést. Ez utóbbit a kortárs író, Jean Bodin, az amerikai nemesfémek jelentős beáramlásával magyarázta. Kétségtelen az utóbbi számottevő hatása, de az árforradalom a korabeli világgazdaság fejlődésével is összefüggött.” Időben tovább haladva említendő, hogy az 1893-ban kiadott „államtudományi” — mai szóhasználat szerint inkább közgazdasági — kézikönyv az ártörténeti kutatások múltjának is teret szentelt, ezen belül, a 16. századi árviszonyok ismertetése után esett szó a párizsi búzaárakról, mint a franciaországi árforradalom jellemző52 jegyeinek hordozóiról. Az árforradalom, mint szakkifejezés, tehát tankönyvben, tanulmányok sorában, lexikonban és szaktudományos kézikönyvben ismert volt akkor, amikor 1894-ben Georg Wiebe doktori értekezésének, majd egy évvel később impozáns monográfiájának címében megjelent. Az előzmények láttán joggal merül fel az a kérdés, lett-e visszhangja Wiebe művének, s ha igen, milyen fogadtatásra talált az első olyan szakkönyv, amelyiknek középpontjában a terjedő, de csak részben elfogadott árforradalom, a tartós áremelkedések álltak. Az átnézett folyóiratokból a viszonylag gyorsan megalkotott és igen elismerő méltatások képe rajzolódik ki. Nem kizárt, hogy Kazimierz Rakowski volt az első, aki vélhetően a fogalom iránti fenntartásból „úgynevezett árforradalom" -ról írt, amelynek súlypontját — Wiebe nyomán — nem az árak emelkedé49 Nem az árforradalom, hanem a tágabb értelemben vett közgazdaság-tudomány története szempontjából idézhető autentikus vélemény: „... Roscher tantörténeti főműve ... a lehető leglelkiismeretesebb kutatás eredményeként jött létre, és hosszú időre meghatározta az elmélettörténet-írás standardját ... Ugyanez igaz a szerző »Zur Geschichte der englischen Volkswirtschaftslehre« c. művére is.” Bekker. in: Kautz: A nemzetgazdaságtan ... 597. 50 A „System ...” első kötetének 20. kiadásához még Roscher írt rövid előszót 1892 áprilisában. Roscher: A nemzetgazdaság ... c. többször említett műve magyarul — Kiss János fordításában — háromszor jelent meg: 1872-ben, 1895-ben és 1912-ben. 51 „Preisrevolution nennt man eine bedeutende, rasch von statten gehende und dauernde Veränderung des allgemeinen Niveaus der Preise, speziell im 16. Jahrhundert eingetretende allgemeine Preissteigerung. Dieselbe wurde schon von dem zeitgenössischen Schriftsteller Jean Bodin für eine Folge des starken Zuflusses von Edelmetall aus Amerika erklärt. Ohne Zweifel hat diese letztere Tatsache wesentlich mit eingewirkt, jedoch steht die Preisrevolution auch mit der ganzen damaligen Weltwirtschaft in Zusammenhang.” Brockhaus Conversations-Lexikon, Leipzig, 1886. 13. Auflage, Bd. 13. S. 259. 52 [Wilhelm] Lexis: Uebersicht der Preisgeschichte, in: Handwörterbuch der Staatswiessenschaften. Hrsg, von J. Conrad - W Lexis - L. Elster - Edg. Loening. Jena, 1893. Bd. 5. S. 256-257.
