Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
AZ „ARFORRADALOM” NYOMABAN 1299 és kiemelkedő elméleti közgazdásza12 — lehetett az árforradalom fogalmának legkorábbi és — alapművének számos kiadását tekintve — a legeredményesebb terjesztője. Roscher kézikönyvnek szánt, és azzá is vált alapművének első kiadásában13 14 már 1854-ben többször is helyet kapott az árforradalom, az — az idővel széles körben elterjedt — fogalom, amelyik Roscher művében (némi leegyszerűsítéssel) eleinte a drágulás megfelelőjeként értelmezhető. Kizárólagossá azonban nem tette Roscher az árforradalom fogalmát, mert az áremelkedés, az árváltozás, az áruk folyamatosan fokozódó drágulása, a termékárak emelkedése ugyancsak előfordul kézikönyvében. Fokozott figyelmet érdemel viszont az, hogy Roscher jelzett szóként is írt az árforradalomról, sőt a „valóságos árforradalom” esetében éppen a kora újkori árforradalomu vált kiemeltté. Nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy Roscher az ókorban15 több árforradalmat tételezett fel, művének magyar fordításába így kerültek bele az „ókori árforradalmakról" szóló sorok. Időnként természettudományos képzettársításokkal is élt, egy-egy alkalommal a „nagy árrengés” okairól, illetve az „árforradalom teljes örvényéről” írt, amelyik a mediterrán térséget követően Angliában16 csak a 16. század közepe után vette kezdetét. Mivel a kortársak többsége az áremelkedések okát a kibányászott ércek, majd a kinyert nemesfémek mennyiségének növekedésében, következésképpen értéküknek a csökkenésében látta, Roscher logikai úton a fordított árforradalom lehetőségét is felvetette. Véleménye szerint a nemesfémek értékének növekedése az árforradalom irányának17 megváltozásához vezetne, amelyik a gazdaságra nézve még kedvezőtlenebb következményekkel járna; bár az utóbbiakat — miként arra utalásokat tett — az állami beavatkozás eszközeivel mérsékelni lehetne. A valóságos árforradalmat, illetve a nagy árrengést követően Roscher a nagy árforradalom fogalmát akkor vezette be, amikor formailag tanulmányt, 12 Roscher munkásságának jelentősége fokozatosan elhalványult a 20. század folyamán. Az agyonhallgatás okairól 1. Erich W. Streissler: Wilhelm Roscher als führender Wirtschaftstheoretiker. [Kommentar zur Faksimile-Ausgabe von] Wilhelm Roscher: Ansichten der Volkswirtschaft aus dem geschichtlichen Standpunkt (1861). Vademecum zu einem Klassiker der historischen Schule. Wirtschaft und Finanzen, Düsseldorf, 1994. 41-52. 13 Wilhelm Roscher: System der Volkswirtschaft. Ein Hand- und Lesebuch für Geschäftsmänner und Studierende. Stuttgart und Tübingen, 1854. Roscher műve magyarul: Roscher Vilmos (sic!) „A nemzetgazdaságtan rendszere” címen Dr. Kiss János szakszerű fordításában jelent meg először. Pest, 1872. [Angol nyelvű változatára 1.: Principles of Political Economy by William Roscher. From the Thirteenth /1877/ German Edition. Translated by John J. Lalor, A.M. New York, 1878. - The Project of Gutenberg EBook /January 4, 2009. Ebook #27698/.] 14 „Wir begegnen im Anfänge der neueren Zeit einer förmlichen Preisrevolution." Roscher: System ... 243. 15 Roscher: System ... 238, illetve Roscher: A nemzetgazdaságtan ... 254. 16 „... große Erschütterung ...”, illetve „... Strudel der Preisrevolution ...” Roscher: System ... 243. 17 Eine starke Wertheurung der edlen Metalle müßte natürlich eine Preisrevolution in umgekehrter Richtung, wie die eben geschilderte, hervorbringen, die aber für die Volkswirtschaft noch viel schädlicher wäre. ... Andrerseits läßt sich diese umgekehrte Preisrevolution viel eher durch Staatsmaßregeln mildern; wie z.B. durch Steuemachlässe, Ausgabe von Papiergeld etc.” Roscher: i. m. 256.
