Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
1300 BÚZA JANOS terjedelmét tekintve azonban inkább kismonográfiát18 írt az angol közgazdaságtan történetéről. Szigetországi szakmai elődeinek munkássága szinte csodálattal töltötte el, nyoma sincs azonban annak, hogy az árforradalom fogalmát az angol szakirodalomból vette volna át. Számos példát hozott viszont arra, hogy miben látták a kortársak a drágaság okait; velük szemben megismételte, hogy Bodin ismerte fel helyesen a nagy árrengés valódi kiváltóját, s a két alkalommal is említett nagy árforradalom kapcsán új fent arra az álláspontra helyezkedett, hogy az árak emelkedése nem egyidejűleg19 következett be az egyes országokban. Az angol közgazdasági irodalom tanulmányozása után bevezetett nagy árforradalom átvétele és terjedése hamarosan bekövetkezett. Roscher — nemzetközi szinten is rangos tudóssá20 vált — magyar tanítványa, Kautz Gyula (1829-1909) 1858-1860-ban, Bécsben kiadott kiemelkedően színvonalas és „roppant tényismeretű”21 elmélettörténeti munkájának szövegében — nyilván nem véletlenül — Bodin kapcsán22 és egyik jegyzetében23 szintén élt a „nagy árforradalom” jelzős 24 szerkezettel. Ugyancsak 1860-ban — az akkor doktoráló — Gustav Schmoller (1838-1917) könyvméretű értekezésében — éppen a tudósok véleménykülönbségei miatt — nem tartotta25 feladatának a „nagy árforradalom” valódi okainak vizsgálatát, az azonban erősen foglalkoztatta, hogy a reformáció korának 18 Wilhelm Roscher-, Zur Geschichte der englischen Volkswirtschaftslehre, nebst Nachträgen. Abhandlungen der Philologisch-historischen Classe der Königlichen Sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften 2 (1855) [Leipzig, 1857.] S. 1-146. 19 „... über die Ursachen der Preisrevolution ...”, illetve „... den wahren Grund der grossen Preiserschütterung valamint „... dass die grosse Preisrevolution verschieden Länder zu sehr verschiedener Zeit ergriffen hat." - és végül „Als nun später die grosse Preisrevolution ...” Az idézett részek sorrendjében: Roscher-, i. m. 21,. 14,. 18. 20 Kautz Gyula (Győr, 1829 - Budapest, 1909) szakmai tevékenységének méltatására 1. Földes Béla: Kautz Gyula emlékezete [Emlékbeszéd a MTA nagygyűlésén, 1911. ápr. 30.] Budapesti Szemle, 146 (1911) 321-372., továbbá Mátyás Antal: A magyar közgazdaságtan oktatásának felzárkózása a nemzetközi színvonalhoz Kautz Gyula és Földes Béla munkássága nyomán, in: Gazdaságtörténet - könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk.: Búza János. Budapest, 2001. 303-317., illetve újabban és minden korábbinál gazdagabb dokumentációval Bekker Zsuzsa: Kautz Gyula, az eszmetörténet-író - hazai és külföldi recepció, in: Kautz Gyula: A nemzetgazdaságtan és irodalmának történeti fejlődése. Budapest, 2004. 583-606. 21 Kautz „Nem elégedett meg az egyes közgazdasági elméletek bemutatásával, hanem roppant tényismeretére támaszkodva nyomon követte kialakulásuk menetét, sőt foglalkozott létrejöttük társadalmi feltételeivel is.” Szabad György: Az abszolutizmus kora 1849-1867. in: Magyarország története 1849-1918. Hanák Péter, Erényi Tibor (Szabad György közreműködésével) Budapest, 1972. 79. 22 Dr. Julius Kautz: Die geschichtliche Entwicklung der National-Oekonomik und ihrer Literatur. Wien, 1860. 270. 23 uo. 277. 24 Kautz magyarra fordított munkájának szövegében a jelző nélküli árforradalom, a jegyzetben viszont az eredetivel egyező nagy árforradalom szerepel; ez az eltérés mit sem von le a fordítói gárda — Bródy András, Frenkel Gergely, Hild Márta, Horváth László — teljesítményének kiválóságából. Kautz Gy.: A nemzetgazdaságtan i. m. 210, 214. 25 „Die wahren Ursachen der grossen Preisrevolution näher zu kommen, gehört nicht in unsere Aufgabe; wie wenig man sie nicht erkannte, erhellt schon daraus, das bis in die neuere Zeit die Gelehrten darüber verschiedener Ansicht waren.” Gustav Schmoller: Zur Geschichte der nationalökonomischen Ansichten in Deutschland während der Reformations-Periode. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft (Tübingen) 16 (1860) 461-716, az idézet helye: 511.